A válaszadók kétharmada Európa jelenlegi gazdasági és politikai problémái ellenére úgy gondolja, hogy az euró 5 év múlva is a jelenlegi formájában fog létezni.

Mostanra már mindenki tudja, hogy a hitelválság az eurózóna periférikus gazdaságaiban nagyon súlyos, és az euró megtartása a szigorú gazdasági intézkedések mellett nagy reálbér- és árkiigazításokat kíván a versenyképesség visszaállítása és az államháztartás stabilizálása érdekében. A legtöbb felsõvezetõ már észrevette annak realitását is, hogy a hatalom a fejlõdõ piacok felé tolódik el.

\"Ugyanakkor a fejlõdõ országok gyors növekedése Európa növekedését is segítheti\"- idézi a közlemény Jeremy Kayt, a KPMG mûködési stratégiákért felelõs csoportjának partnerét.

A KPMG által készített kutatás átfogóan bemutatja azokat a kulcsfontosságú teendõket és témákat, amelyek jelenleg foglalkoztatják az üzletembereket. Nem meglepõ módon a válaszadók többsége a növekvõ olaj- és alapanyagárak miatt aggódik, 60 százalékuk szerint az értékcsökkenés tovább fogja lassítani a gazdasági kilábalást.

Az üzleti vezetõk azt találták a legfontosabbnak, hogy üzleti mûködésüket megváltoztassák a költséghatékonyság érdekében (51 százalék), ezt a készpénz- és mûködõtõke menedzsment fejlesztése (42 százalék) követte. A harmadik helyen a növekedési lehetõségek sikeres tranzakciókon keresztül történõ kiaknázása (36 százalék) áll, ami tisztán jelzi, hogy a fúziók és felvásárlások újra elõtérbe kerültek több szektorban is.

\" A tranzakciós aktivitások fókuszba kerülésébõl arra lehet következtetni, hogy még mindig nehéz önerõbõl növekedni, ezért sokan a felvásárlásokban keresik a terjeszkedés lehetõségét\" - mondta Jeremy Kay.

Magyarországon viszonylag kevés felsõvezetõ töltötte ki a kérdõívet, így Mark Bownas, a KPMG helyettes ügyvezetõ partnere, a tanácsadói szolgáltatások vezetõje szerint nehéz konklúziókat levonni a hazai helyzetrõl.

\"Magyarországot egy évvel korábban érte el a válság, mint régiós társait, a vállalatok már több mint három éve mûködnek ebben a kihívásokkal teli környezetben. A legtöbb költségcsökkentõ intézkedést már adoptálták, és megvannak az eszközeik a készpénz-menedzsment fejlesztésére is. A vállalatok elkezdtek az ügyfél-akvizícióra és a megtartási stratégiákra összpontosítani annak érdekében, hogy fenntartsák, vagy éppen növeljék piaci részesedésüket. Azon vállalatoknak, amelyek viszonylag stabil pozícióban vannak, lehetõségük adódhat stratégiai felvásárlásokra, fõképp az olyan szektorokban, amelyek még konszolidációra szorulnak\" - véli Mark Bownas a közlemény szerint.

A válaszokból kirajzolódtak az egyes szektorokra váró speciális kihívások is. A gyáriparosok túlnyomó többsége például úgy gondolja, hogy a jövõben növekedési programjukat olyan faktorok fogják meghatározni, mint például a folytatódó globalizáció és a fejlõdõ országokban való jelenlét szükségessége (90 százalék). A válaszadók egyetértettek abban, hogy a gyáripar ellátási láncának sokkal rugalmasabbnak kell lennie, és képessé kell válnia arra, hogy az ellátást az igények szerint leállítsa, majd azonnal újraindítsa.

A média és telekommunikációs szektor vezetõinek többsége szerint sürgetõ szükség van az üzleti modellek újraírására annak érdekében, hogy az analóg múltból kilépve sikeresen lépjenek át a digitális világba.

A kutatásból az is kiderült, milyen változtatásokra van szüksége az állami szektornak. A válaszadók 92 százaléka azt jósolja például, hogy a magánszektor nagyobb szerepet vállal majd az állami egészségügyben, mind az egészségügyi szolgáltatások nyújtása, mind a kiszervezett adminisztrációs feladatok elvégzése terén.