Másfél évtizede adósok a kormányok a korkedvezményes nyugdíj rendszerének szabályozásával, a legújabb határidõ-hosszabbítás szerint 2014 végéig fennmarad az elavult szabályozás. A hosszabbítással a döntéshozók a probléma kihalására számítanak, ugyanis ma már a 40 éve érvényben levõ listán alig van olyan munkahely ami alapján igénybe lehet venni a korkedvezményes nyugdíjakat – írja cikkében a Napi. Jelenleg alig 18 ezer nyugdíjas kap ezen a jogcímen ellátást a többségük a tömegközlekedésbõl került ki. A korkedvezményes rendszert anno a veszélyes munkahelyeken dolgozók kárpótlásának egyfajta kompenzációjára találták ki.

A korkedvezményes munkakörök listája több százra rúg, ezen munkakörökben foglakoztatott munkavállalók után a rendes tb-járulékon felül a munkáltató köteles plusz 13 százalékos extra korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetni. A járulékfizetés alól külön eljárásban mentesítés kérhetõ - ez esetben értelemszerûen nem vehetõ igénybe a nyugdíj kiszámításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idõ többszörös beszámítással.

A korkedvezményes munkakörök jelentõs része olyan mértékben idõt múlt, hogy a szakmák többsége már nem is létezik Magyarországon: ilyen például a mélymûvelésû bányászat, amelynek utolsó mohikánjai 2018-ig dolgozhatnak idehaza az utolsó mélymûvelésû bányában oroszlányi márkushegyi bányában. A bánya bezárásáról az elmúlt hónapokban döntött a kormány. Valamennyi mélyben dolgozó bányász jogosult volt korábban is a korkedvezményes nyugdíjra a lóvezetõtõl fölfele egészen a bányamesterig. A korábbi évtizedekben több tízezer embert foglakoztatott a magyar textilipar, ahol a szövödei munkásokra szintén vonatkozott a korkedvezmény, ám ez az iparág is teljesen eltûnt Magyarországról.

A 2014 utáni szabályozás egyik kiemelt csoportja valószínûleg a kohászat lesz. Hasonlóan megmaradhat hosszabb távon a radioaktív anyagokkal dolgozó alkalmazottak korkedvezménye is, legyen az orvosi vagy ipari röntgenes, vagy ionizáló környezetben dolgozó kutatók.

A másik népesebb munkavállalói csoportot a földi tömegközlekedésben dolgozókat érinti nagyobb számban a korengedményes nyugdíj kérdése - vagyis a BKV, Volán és vasúti jármûvezetõket, jegyvizsgálókat. Itt okozhat problémákat a rendszer kompenzációk nélküli átalakítása a közlekedésben dolgozó szakszervezetek erõsebb érdekérvényesítõ képessége miatt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 évben ezen a területen is jelentõsen javultak a munkavégzés körülményei.

A technológiai fejlõdés jó néhány munkakörben megszüntette a korkedvezményre való jogosultságot: ilyen idejét múlt a sütõiparban dolgozók ( például a meleg kemence mellett dolgozók) korengedménye, de akár ide sorolható a polgári repülésben dolgozók korkedvezménye is, legyen az akár repülõszemélyzet, vagy légiforgalmi irányító, amely munka ma már nem sokban különbözik - munkaegészségügyi szempontból - más számítógép elõtt végzett munkától.

A korkedvezményes rendszer reformja többszöri halasztást szenvedett, legutóbb tavaly decemberben döntött úgy a kormány, hogy a jelenlegi - mintegy 40 éves rendszert - 2014-ig meghosszabbítja, addig még kérhetõ a jelenlegi szabályok szerint a korkedvezményes nyugdíj, azt követõen várhatóan jelentõsen szûkül a korkedvezményre jogosító munkakörök száma, vagy maga a rendszer szûnik meg.