A bejelentések döntõ része kisebb károkról érkezett. A leggyakrabban falrepedésrõl, vakolatlehullásról, illetve a felületi festés megrepedésérõl érkeztek kárbejelentések. A nagyobb károk között a tetõsérülés, a cserépösszecsúszás, illetve kéményledõlés volt a leggyakoribb.

A károk döntõ részének szemlézése már megtörtént, a kifizetések folyamatosak. A 4557 bejelentett kár és a 600 millió forintos becsült kárösszeg alapján az egy káreseményre jutó összeg meghaladja a 131 ezer forintot.

Magyarország a földrengések bekövetkeztének valószínûségét tekintve jó kockázati helyzetben van. Szerencsére ritka az olyan erõs földrengés, amelyet már nemcsak a mûszerek, hanem a lakosság is érzékel. Évente átlagosan 100-120 kisebb erõsségû földrengést érzékelnek a mûszerek. Ezek nagy része a lakosság számára nem érzékelhetõ, s mindössze átlagosan évi 4-5 olyan – 2.5-3.0 magnitúdójú - rengést regisztrálnak a mûszerek, amely az epicentrum környékén már érezhetõ, de károkat nem okoz.

Magyarországon legutóbb 2011. január 29-én történt jelentõsebb károkat okozó, a Richter-skálán mért 4,7-es erõsségû földrengés. Akkor több mint 15 ezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, és a kifizetett károk összege megközelítette az 1 milliárd forintot.