Tízbõl hat embernek nincsen kockázati életbiztosítása – derül ki abból kérdõíves felmérésbõl, amelyet a PBA Biztosítási Alkusz Kft. tett közzé; fõvárosi és zömében vidéken élõket, valamint 50 év alattiakat kérdeztek meg kockázati életbiztosításukról. Többnyire jó terméknek tartják a kockázati életbiztosítást, de megfelelõ információ hiányában úgy gondolják, hogy drága, ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedhetik meg maguknak – nyilatkozta a többség.

„Azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagy része nincs tisztában azzal, hogy az autója casco biztosításával megegyezõ összegért tudná biztosítani az életét, ezzel gondoskodva a családja jövõjérõl – hívta fel a figyelmet dr. Vass Gábor, a PBA Biztosítási Alkusz Kft. alkusz üzletág igazgatója.

A felmérés eredménye szerint 28 százalék kötött már haláleseti biztosítást és alig éri el a 8 százalékot azok aránya, akiknek több ilyen szerzõdésük van. Ugyanakkor a megkérdezettek 38 százaléka teljes mértékben, 22 százaléka pedig jobbára egyetértett azzal, hogy a kockázati életbiztosítás vonzóbb, ha valamely más termékhez kötik és kedvezményesen kínálják. 

A meglehetõsen rossz arány összhangban áll a MABISZ legújabb adataival: az életbiztosítási üzletágban változatlanul az látszik, hogy az ügyfelek jelentõs része továbbra is kénytelen mobilizálni megtakarításait. Az életbiztosítási szerzõdésekre befolyt 398,8 milliárd forintnyi díj 2012-ben több mint 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi 439,8 milliárd forinttól.

Az öngondoskodás és a hátramaradott szeretteinkrõl való gondoskodás tudatosságának meglehetõsen alacsony színvonalára utal az is, hogy a megkérdezettek közel 60 százaléka nem tudta, mi a különbség a kockázati és a befektetési célú biztosítás között. Ennél a kérdésnél mind a vidéki, mind a fõvárosi hölgyek jobban szerepeltek a férfiaknál, ami arra utal, hogy változóban vannak a hagyományos családi szerepek a hosszú távú pénzügyi döntéshozatalban.

Jelentõs, több mint 70 százalékos többség csak akkor lenne hajlandó kockázati életbiztosítást kötni, ha annak díja nem haladná meg a havi 5 ezer forintot. Maximum 15 ezer forint az, amennyit még néhányan kifizetnének.

„Minden második megkérdezett bizalmatlanságot érez az egy évnél hosszabb idejû elkötelezõdéssel szemben – ez is hozzájárulhat az életbiztosítások térvesztéséhez” – mondja Vass Gábor.

Idén februárban lépett életbe az uniós direktíva, amely szerint nem lehet nõknek és férfiaknak különbözõ díjszabást alkalmazni. Az új díjszabás így a nõk esetében 30-80, esetenként 90 százalékos drágulást hozott a kockázati életbiztosításoknál. A díjemelkedés függ az életkortól és az szerzõdés tartamától is: minél idõsebb a szerzõdõ, annál nagyobb a díjemelés.
A biztosítók más-más módon árazták át a termékeket. Van, amelyik felhúzta a nõk tarifáit a férfiakéhoz - korábban csaknem kétszeres volt a különbség a nõi-férfi díjak között -, és van, amelyik középre lõtte be az uniszex tarifákat. Ugyanakkor a PBA tapasztalatai szerint nem rengette meg a piacot a direktíva; azaz ennek következtében nem csökkent lényegesen a kockázati biztosítást kötõk száma.