Atradius: gyorsan nõnek a kifizetetlen számlák
2013.05.30
A kihívásokkal teli európai gazdasági környezet arra sarkallta a nyugat-európai vállalkozásokat, hogy fennmaradásuk érdekében új piacokat keressenek, azonban jelentõsen alábecsülték a kockázatokat, állítja az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb kiadása. A tanulmány adatai szerint a nyugat-európai cégek nemzetközi kereskedelembõl származó behajthatatlan tartozásainak értéke 74,1%-kal, 90 napon túl lejárt számláik értéke pedig 22,6%-kal nõtt egy év alatt.

Bár az általános gazdasági környezet valamivel kedvezõbb az eurózóna és Nyugat-Európa országaiban, mint egy évvel korábban, összességében továbbra sem beszélhetünk masszív növekedési kilátásokról vagy stabil fenntarthatóságról. Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb, 2013 tavaszi kiadása Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Írország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország vállalkozásait vizsgálta; az eredmények alapján Görögország, Olaszország és Spanyolország gazdasága van a legaggasztóbb állapotban.

A nyugat-európai régióban évek óta tapasztalható visszaesés és stagnálás, valamint a borús kilátások arra ösztönözték a nyugat-európai cégeket, hogy megpróbáljanak új piacokat keresni, elsõsorban Kelet-Európában, a Közel-Keleten valamint Ázsiában. Az új üzleti partnerek azonban jelentõs kockázatokat is jelentettek az Atradius Fizetési Szokások Barométerének adatai szerint, hiszen a 14 ország átlaga azt mutatja, hogy az idén a vállalkozások 62,3%-a már szembesült fizetési késedelemmel belföldi számláinak rendezése esetén, míg a külföldiek esetében 45,9% ez az arány. Ha azonban a számlák értékét vesszük alapul, akkor a belföldieknél 30,1%-ot, míg a külföldieknél 28,8%-ot nem egyenlítenek ki határidõre. Az 1-30 nap közötti csúszások a késve fizetett számlák értékének 67%-át teszik ki, a 30-60 nap hosszú késések 26%-ot, míg 90 napon túli lejáratok 7%-ot. Azonban az utóbbi adattal kapcsolatban riasztó, hogy a 90 napja lejárt tartozások értéke egy éve alatt a belföldi partnerek esetében 15%-kal, a külföldiek esetében 22,6%-kal növekedett a vizsgált országokban.

A belföldi számlákkal kapcsolatos fizetési késedelmek terén Olaszország jár az élen, ahol a számlák értékének 36,8%-át nem egyenlítik ki idõben. A 14 ország közül Dániában a legpontosabbak a vállalkozók hazai ügyfeleikkel, itt csak a számlák értékének 18,9%-a nem érkezik meg idõben. Export esetén jelenleg a svájci vállalkozók vannak a legrosszabb esetben, az általuk kibocsátott számlák értékének 38,7%-át fizetik késedelmesen, míg a lista túloldalán a görögök helyezkednek el 8,7%-os értékkel.

Ezzel párhuzamosan a be nem hajtható tartozások aránya is meredeken emelkedett Nyugat-Európában: belföldi partnerek által soha ki nem egyenlített számlák értéke 42,9%-kal, míg a külföldiek számlái esetében 74,1%-kal nõtt a leírások értéke, amelyek így az összes számla értékének 5, illetve 4,7%-át teszik ki. A legrosszabb a helyzet Olaszországban, ahol átlagosan a számlák 7,6%-át sohasem fizetik ki, míg elvileg a legjobb Görögországban, ahol 1% alatt van ez az aránya.

„A felmérés adatai azt mutatják, hogy az új piacok és új üzleti partnerek keresése számos esetben kellõ elõretekintés nélkül történt, a cégek nem tettek meg mindent az esetleges vevõi kockázatok feltérképezésére, kezelésére, vagy felszámolására. Jól mutatja ezt a behajthatatlan tartozások korábbi évek átlagánál magasabb aránya” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

A késedelmes fizetés háttérében meghúzódó okok nem változtak a 2012-es felmérés eredményéhez képest az elmúlt egy évben: a megkérdezett vállalkozások túlnyomó többsége továbbra is likviditási problémákkal küzd, és fizetõképessége fenntartása érdekében, kényszerûségbõl választja a késedelmes fizetést. Belföldi számlák esetében a megkérdezettek 62,3%-a (2012-ben 66,8%), külföldiek esetében pedig 45,9%-a (2012-ben 46,2%) mondta azt, hogy egyszerûen nincs elég pénze fizetni.

A szállítói hitelezés (beleértve a halasztott fizetést is) használata kismértékben csökkent egy év alatt, de még továbbra is igen gyakori megoldás, ugyanis a vállalkozások belföldi értékesítésük 48,1%-át, exportjuknak pedig 41,9%-át adják hitelbe; egy évvel korábban 52,5% és 46% voltak ezek az értékek. Mind belföldi, mind külföldi vevõikben a spanyol vállalkozók bíznak a leginkább, ugyanis honfitársaiknak az összes áru értékének 69,1%-át, míg a határontúliak esetében 63,3%-át adják oda azonnali fizetség nélkül. Belföldiekkel szemben a belgák (29,9%), külföldiekkel szemben a franciák (30,4%) a legóvatosabbak.

A szállítói hitel felajánlása mögötti legfontosabb ok sem változott tavaly óta, a válaszadók továbbra is a hosszú távú üzleti kapcsolat megalapozásában reménykednek: ezt belföldi partnerek esetén a válaszadó vállalkozások 42,1%-a jelölte meg, külföldi partnerekkel kapcsolatban 37,3% volt az arány. Ugyanakkor a szállítói hitelezés átlagos hossza egy év alatt a belföldi partnerek esetében 4 nappal 35-re csökkent, míg külföldiek esetében a 2 napos rövidülés 33 napos értéket jelent. (Érdekesség, hogy Törökországban átlagosan 33 nappal rövidültek a határidõk.) Mindemellett az átlagos érték igen nagy szórást mutat, hiszen Ausztriában a belföldieknek és a külföldieknek adott hitel „futamidejének” átlaga 22 nap, addig ez Spanyolországban és Olaszországban 55 nap.

Az Atradius vezetõje szerint a vállalkozások még mindig túl óvatlanok vevõikkel szemben, ugyanis a szállítói hitelek aránya továbbra is viszonylag magas, idõtartamuk aránylag hosszú, amelyek a romló pénzügy fegyelemmel együttesen igen súlyos kockázatokat jelentenek a cégek mûködésére nézve.