Az EB által szerdán közzétett ajánlás arra kéri az uniós országokat, hogy ültessenek nemzeti jogrendszerükbe kollektív jogorvoslati mechanizmusokat és / vagy alakítsák át meglévõ rendszereiket olyanná, hogy az megfeleljen a közös európai elveknek.

A kollektív jogorvoslat bevezetése mind a polgárokat, mind a vállalatokat érinti majd, amennyiben “tömeges károkozással” összefüggõ jogvitában vesznek részt, ahol egyazon jogellenes gyakorlat tömegeknek okozott kárt. Az alanyi jogok közös érvényesítése különösen jól ismert az Egyesült Államokban "class action" néven.

A tagállamoknak két év áll rendelkezésére az EB ajánlás végrehajtására. Az EB nyilatkozatában azt írja, reméli, hogy bizonyos eljárási garanciákkal megelõzhetõ a kollektív jogorvoslahti rendszerekkel való visszaélés.

A Bizottság kárbban a kollektív fogyasztói jogorvoslatról szóló zöld könyvében megállapította, hogy azok az ágazatok, amelyekben a fogyasztók tömeges követelések esetén a legnehezebbnek ítélik a jogorvoslathoz jutást az alábbiak: a pénzügyi szolgáltatások (a dokumentált esetek 39%-a) a távközlés (12%), a közlekedés (8%), valamint a szervezett utazási formák (7%).

Ezek azok az ágazatok, amelyekben egyre nagyobb a valószínûsége annak, hogy a fogyasztók határon átnyúló tevékenységekbe kezdenek.

Jelenleg az EU legtöbb tagállamában vannak olyan akadályok, amelyek de facto megakadályozzák a fogyasztókat abban, hogy hatékony jogorvoslatban részesüljenek. Ezek fõleg a magas perköltségek és a bonyolult, hosszadalmas eljárások. Ötbõl egy európai fogyasztó nem fordul bírósághoz 1000 eurónál alacsonyabb összeg miatt. Az emberek fele azt állítja, hogy 200 eurónál alacsonyabb összeg miatt nem fordul bírósághoz – derül ki a zöld könyvbõl.

Számos tagállamban, így 2010 óta hazánkban is létezik jelenleg bírósági kollektív jogorvoslati mechanizmus, azonban az EB szerint ezek országonként nagyon eltérõek és eltérõ eredményekhez vezetnek, hatékonyságuk és eredményességük azonban még javítható lenne.

Általános szabályként a Bizottság azt javasolja, a kollektív bírósági jogorvoslati mechanizmusok részvételt lehtõvé tevõ (opt-in) rendszerként kerüljenek bevezetésre. Ez azt jelentené, hogy a keresetet benyújtó csoportba elvileg csak azok a természetes személyek vagy jogi személyek tartoznak, akik aktívan úgy döntöttek, hogy az adott esetben érintettek, és csatlakozni kívánnak a csoporthoz.

A kimaradást (opt-out) lehetõvé tevõ megoldások jelentenék a kivételt, melyet megfelelõ módon indokolni kellene.

Ezeket a mechanizmusokat horizontálisan kellene biztosítani olyan területeken, ahol az uniós jog jogokat biztosít a polgároknak és a vállalatoknak, mint amilyen a fogyasztóvédelem, a verseny, a környezetvédelem, a pénzügyi szolgáltatások vagy az adatvédelem – véli az EB.

A kollektív jogorvoslati mechanizmusokat nemzeti szinten kellene kialakítani, méghozzá megfelelõ eljárási garanciákkal együtt, amely megvédené a felek eljárási jogait és eltántorít a kollektív jogorvoslati rendszerrel való visszaéléstõl.

A pereskedés lehetõ legkorábbi szakaszában ellenõrizni kell, hogy az eset nyilvánvalóan megalapozott. A tagállamoknak azt is el kell kerülniük, hogy az ügyvédi díjakat a megítélt kártérítés százalékában határozzák meg, illetve hogy büntetû jellegû kártérítést szabjanak ki, amely a tényleges kárt, vagy veszteséget meghaladó mértékû – áll a javaslatban.

2011-ben nyilvános konzultációt folytatott az EU, amelyben mintegy 300 intézmény, szakértõ és 10 ezer polgár fejtette ki véleményét a kollektív jogorvoslat európai keretrendszerérõl. Az EB szerint a konzultáció nézeteltéréseket fedett fel az érdekelt felek körében, ezért kiegyensúlyozott megoldás kidolgozását javasolta.

Egy ilyen eljárás biztosítaná, hogy az Unió valamennyi fogyasztója megfelelõ jogorvoslathoz jusson tömeges kártérítési ügyekben képviseleti keresetek, csoportos keresetek vagy próbaperek révén. A döntést igénylõ kérdések között szerepelt az eljárás finanszírozása, a megalapozatlan követelések megelõzésének módja, a perbeli legitimáció, egy részvételt (opt-in) vagy kimaradást (opt-out) lehetõvé tevõ eljárás kérdése, valamint a kártérítés elosztása.

Hazánkban már mûködik

Hazánkban az Országgyûlés 2010-ben fogadta el a polgári perrendtartásról szóló törvény csoportos keresetindításra vonatkozó módosítását. A jogszabály egyik célja, hogy elõsegítse a csoportos jogérvényesítést olyan társadalmi csoportok számára, amelyek egyéni jogérvényesítését anyagi lehetõségeik és egyéb körülmények korlátozzák.

A bíróság jóváhagyó határozata alapján csoportos keresetindításnak akkor van helye, ha a csoportos keresetindítást az ilyen keresetindítási lehetõségre utalással kifejezetten megengedi a törvény, figyelemmel a jogvita más természetes vagy jogi személyek jogát is érintõ voltára és a perben közösen érvényesíteni kívánt azonos jog lényegileg hasonló ténybeli alapokon nyugvó jellegére.

Feltétel az is, hogy a keresetlevelet benyújtó fél kérje, hogy az eljárást a csoportos keresetindításra vonatkozó szabályok alapján folytassa le a bíróság.

Csoportos keresetindítást kezdeményezhet bármely természetes vagy jogi személy, aki a meghatározott jogvita eldöntésében közvetlenül érdekelt, valamint olyan társadalmi szervezet is, amely létesítõ okirata alapján a jogvitával összefüggõ területen érdekvédelmet vagy jogvédelmet lát el, továbbá az ügyész, illetve a jogvitával összefüggõ területen hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szerv.

Csoportos keresetindítás alapján folyó per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik, jogi képviselet kötelezõ. A csoportos keresetindítás megengedhetõségérõl a bíróság legkésõbb a keresetlevél benyújtását követõ 45 napon belül dönt, elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.