A harminc év alatti felnőtt fiatalok az átlagnál kevésbé tartják fontosnak az öngondoskodást nagyobb céljaik eléréséhez, igaz, minden ötödik fiatal úgy véli, nem is rendelkezik elegendő pénzügyi ismerettel az öngondoskodás szükségességének megítéléséhez. Jó hír, hogy eközben személyes pénzügyi tanácsadásra, egy hiteles szakértő segítségére ők a legnyitottabbak – derül ki a SIGNAL IDUNA Biztosító megbízásából készült felmérésből.

Míg a magyarok többsége fontosnak tartja minden nagyobb célja eléréséhez az öngondoskodást, addig a 18-29 év közöttieknek (továbbiakban fiatalok) csak valamivel több mint harmada (35,4%) ismerte fel annak fontosságát az országos, reprezentatív kutatás eredményei szerint. Közel 28 százalék szerint nincs szükség öngondoskodásra, „majd megoldja valahogy, ha szüksége lesz rá”. Majdnem minden ötödik fiatal (21,3%) azonban saját bevallása szerint nem rendelkezik elegendő pénzügyi ismerettel az öngondoskodás szükségességének megítéléséhez.

A teljes lakossághoz hasonlóan, a fiatalok többsége is (57,5%) az általános anyagi biztonságot tartja az egyik legfőbb távlati célkitűzésének, ezek után náluk az élménygyűjtés (utazás, szórakozás), valamint a családalapítás, gyermekvállalás célok következnek a sorban. Az időskor anyagi hátterének megteremtését a megkérdezettek kevesebb, mint 30 százaléka említette az első három helyen, közel ugyanannyian, ahányan a tanulást. Utóbbit érthető módon a fiatalok sokkal nagyobb arányban tartják fontosnak, mint a többi korosztály.

Eltérően vélekednek a megtakarításokról

A fiatalok közül csak minden harmadik véli úgy, hogy a megtakarítást érdemes minél előbb elkezdeni és hosszabb időn át, kisebb összegeket félretenni. Optimális esetben már munkába álláskor el kell kezdeni az öngondoskodást, minden negyedik szerint elég családalapításkor, sőt, 22 százalék szerint elegendő 45 éves kor felett.

Bár a fiatal felnőttek több mint 30 százaléka semennyit, vagy legfeljebb havi ötezer forintot tud félretenni, ugyanakkor az idősebb generációkhoz képest a fiatalok körében jóval nagyobb azok aránya (11%), akik havi 100 ezer forintnál is többet tudnak félretenni – vélhetően többségük a mamahotelben lakók közé tartozik.

Míg a lakosság egésze szerint átlag 19,8 millió forint megtakarítást kellene a megfelelő életszínvonalú nyugdíjas évekhez a munkában töltött évek alatt felhalmozniuk, addig a fiatalok ennél sokkal magasabb összeget, átlag 27,7 millió forintot tartanak e célra szükségesnek.

A fiatalok már ismerik a nyugdíjmegtakarítási lehetőségeket

A fiatalok fele úgy véli, hogy nem lesz elegendő állami nyugdíja a kényelmes megélhetéshez, további 30 százalék pedig egyáltalán nem tudja, mire számítson. Tehát összességében ők sem optimistábbak a teljes lakossághoz képest, ahol a 70 százalék nem számít elegendő állami nyugdíjra.

Nagyon sok fiatal (38,6%) nincs tisztában azzal, hogy mikor mehet majd egyáltalán nyugdíjba. A megkérdezettek harmada szerint legalább 70 éves koráig kell majd dolgoznia.

Meglepő módon a fiatalok közül sokan (százból kilencvenhárman) ismerik a nyugdíjmegtakarítási lehetőségeket. Az egyes termékek közül legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárakat (86,6%) ismerik, amit a nyugdíj előtakarékossági számla (81,1%) és a nyugdíjbiztosítások (74,8%) követnek. A fiatalok döntő többsége ugyanakkor nincs tisztában a termékekhez kapcsolódó adójóváírás lehetőségével, ami a nyugdíjbiztosítások esetében évi 20%, maximum 130 ezer forintot jelent.

Örülnének a pénzügyi tanácsadásnak a fiatalok

A felmérés szerint a fiatalok körében a legmagasabb azok aránya, akik úgy vélik, nem rendelkeznek elegendő pénzügyi ismerettel megtakarítások terén. Arra a kérdésre, hogy mi lehetne az a döntő érv, ami az öngondoskodás megkezdésére ösztönözné, minden ötödik azt mondta, hogy a személyre szabott pénzügyi tanácsadás segítené őt ebben. Majdnem ugyanennyien mondták azt, hogy magától kellene belátnia, hogy nincs más választása. Az idősebb korosztályhoz képest jóval többen (12,6%) igényelnék, hogy egy hiteles szakértő elmondja nekik, hogy milyen jövő áll a generációja előtt.

Megtakarítás, befektetés témában a fiatalok közül nagyjából ugyanannyian hallgatnának szülők, rokonok tanácsára (22,8%), mint ahányan pénzügyi szakértőkre (20,5%). A többi korosztályhoz képest sokkal többen említették ugyanakkor hiteles információforrásként a reklámokat (22%), és az interneten fellelhető cikkeket (15,7%).