A károk háromnegyedét csõtörés, villámlás, beázás okozza
2013.08.21
Magyarországon a lakásokban keletkezõ káresetek háromnegyedét csõtörés, villámlás, beázás okozza. A nyaralások idején hosszabb idõre felügyelet nélkül hagyott lakások pedig még a szokásosnál is könnyebben válhatnak a viharok, vagy akár a betörõk áldozataivá, pedig kis odafigyeléssel, apró praktikákkal könnyen megvédhetjük értékeinket.

Meteorológiai jelentések szerint Magyarország területén 3-4 naponta alakul ki olyan éghajlati környezet, amelyben villámok cikáznak az égen, veszélynek téve ki ezzel a lakásokban található elektromos készülékeket. Nem közvetlenül a villámcsapás, hanem az annak nyomán fellépõ mágneses térerõsség-változás miatt keletkezõ indukciós túlfeszültség az oka a károknak, amelyek megtérítéséért immár évi több milliárd forintot fizetnek ki a biztosítók.

A hétköznapok során – pl. a munkánk miatt - sokat vagyunk távol az otthonunktól, így nem mindig tudunk védekezni a hirtelen jött vihar hatásai ellen, de mivel – jellemzõen – mégis lakóhelyünk közelében tartózkodunk, így legalább észlelni tudjuk a veszélyt. „Érdemes a gyakran otthon lévõ szomszédnál kulcsot hagyni, és megkérni, hogy vihar esetén áramtalanítsa a készülékeket” – tanácsolja dr. Kéringer Csaba, a K&H Biztosító Nem-élet termékmenedzsment és kockázatvállalás vezetõje. Önmagában életszerûtlen, hogy minden otthonról történõ távozáskor áramtalanítsuk a lakásban található komolyabb értékû mûszaki berendezéseket, ugyanakkor kaphatók olyan túlfeszültség-mérõk, amelyek automatikusan lekapcsolják a hálózatba kötött értékesebb készülékeket (LCD TV, számítógép.)”- tette hozzá a szakember.

„Ezek a kisülés-gátlók jó szolgálatot tesznek akkor is, ha elutazunk nyaralni, vagy két-három napnál hosszabb ideig nem tartózkodunk otthon. Ilyen esetekben azonban áramtalanítani kell azokat a készülékeket, amelyeknek nem szükséges áram alatt lenni, sõt – mivel a túlfeszültség nem csak az elektromos hálózaton, hanem pl. a távközlési kábelen keresztül is keletkezhet a lakásban – az internet- és antennakábeleket is ki kell húzni” – tanácsolja a K&H szakembere. Jó szolgálatot tehet a mind több idõjárás-elõrejelzési szolgálat által kínált vihar-figyelmeztetés, amely az adott lakókörzetre küld - általában sms – riasztást. Ezt követõen még van lehetõség értesíteni hozzátartozót/szomszédot, hogy segítsen elvégezni az elfelejtett áramtalanítást.

A szakember szerint huzamosabb távollét esetén ugyanakkor nem csak az elektromos készülékekre kell figyelni. Egy nyitva, vagy bukóra hagyott tetõtéri ablak a betörõk fantáziáját kevésbé mozgatja meg, ám egy felhõszakadás esetén akár kis medencét is varázsolhat a hálószobából. A lakás szellõzését épp ezért nem praktikus így megoldani. Az is fontos, hogy a vizet is elzárjuk a nyaralás idejére – ugyanis elég, ha például a mosógép bekötõ gégecsöve lecsúszik, és máris kész a baj.

A betöréses lopáskárok ugyan nem képviselnek túl jelentõs értéket a természeti katasztrófák által okozott károkhoz képest - a K&H Biztosítóhoz körülbelül tizenötször annyi elemi kár bejelentés érkezik, mint betöréses lopás -, de elutazásunk idejére mégsem árt, ha bizonyos biztonsági elõkészületeket megteszünk. Figyeljünk oda, hogy a postaládánkat 2-3 naponta valaki ürítse ki – a tolvajok számára igen hívogató a ládából kiömlõ borítékok látványa. Ugyancsak nem javasolt úgy elhagyni a lakást, hogy napokig minden redõny lehúzott állapotban marad. Ha már a szomszédunk úgyis kiveszi a postát és meglocsolja a virágokat, arra is megkérhetjük, hogy tegye „mozgalmassá” az utcafrontot – pl. más és más ablakon legyen teljesen, vagy félig lehúzva a redõny.

„Az igazán élelmesek pedig egy idõzítõ segítségével - mindössze egy asztali lámpa be- és kikapcsolásával - élettelivé varázsolhatják lakásuk esti képét” – hívja fel a figyelmet a szakértõ.