A mesterséges intelligencia mára a nem-életbiztosítási szektor egyik legfontosabb technológiai hívószavává vált, a gyakorlati eredmények azonban messze elmaradnak a várakozásoktól. A Capgemini friss, World Property & Casualty Insurance Report 2026 című jelentése szerint a nem-életbiztosítók mindössze 10 százaléka jutott el oda, hogy vállalati szinten, üzletileg is mérhető módon tudja alkalmazni az AI-t. A többség továbbra is pilotprojektek, elszigetelt automatizálási kezdeményezések és korlátozott hatású fejlesztések szintjén mozog.

A jelentés szerint a biztosítási szektorban az AI használata ugyan széles körben elterjedt, de az eredmények gyakran csalódást keltenek. A megkérdezett vezetők 40 százaléka ugyan úgy érzi, hogy a mesterséges intelligencia megfelel az elvárásoknak, a tényleges üzleti mutatók azonban jóval visszafogottabb képet mutatnak. A biztosítók többsége csupán mérsékelt javulást tapasztal a költségcsökkentés, a bevételnövekedés vagy a piacra lépési idő területén.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy az iparág 42 százaléka egyáltalán nem méri az AI-beruházások eredményességét. A Capgemini szerint ez az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a biztosítók túl tudjanak lépni a kísérleti fázison. Mérhető célok és mutatók nélkül ugyanis nehéz eldönteni, mely fejlesztések működnek valóban, és melyek maradnak látványos, de üzletileg kevéssé hasznos technológiai demonstrációk.

A jelentés alapján a biztosítók mintegy 60 százaléka továbbra is a „felfedezési” vagy proof-of-concept szakaszban ragadt. Ezek a társaságok jellemzően egy-egy konkrét feladatra alkalmazzák az AI-t – például dokumentumfeldolgozásra, ügyfélkommunikáció automatizálására vagy egyszerű kárrendezési folyamatokra –, de nem alakították át alapvetően működésüket.

A Capgemini által „intelligence trailblazers”-nek nevezett, vezető 10 százalék azonban jelentős előnyre tett szert. Ezek a biztosítók nem pusztán technológiai eszközként tekintenek a mesterséges intelligenciára, hanem alapvető működési képességként építik be azt a szervezet egészébe. Az ilyen cégek 2021 és 2024 között átlagosan 21 százalékkal nagyobb árbevétel-növekedést és 51 százalékkal magasabb részvényárfolyam-emelkedést értek el, mint versenytársaik.

A siker kulcsa a jelentés szerint nem önmagában a technológia, hanem a szervezeti alkalmazkodás. A biztosítók AI-kiadásainak 72 százaléka jelenleg technológiai fejlesztésekre megy el, miközben csupán 28 százalékot fordítanak változásmenedzsmentre, képzésre és szervezeti átalakításra. Pedig éppen ezek lennének azok a területek, amelyek lehetővé tennék az AI széles körű, vállalati szintű integrációját.

A Capgemini szerint a legtöbb társaság továbbra is alábecsüli az emberi tényező jelentőségét. Az AI-rendszerek ugyanis önmagukban nem képesek valódi üzleti transzformációt létrehozni, ha a munkafolyamatok, a döntési mechanizmusok és a szervezeti struktúrák változatlanok maradnak. Sok esetben az AI ugyan automatizál bizonyos feladatokat, de a mögöttes folyamatokat továbbra is emberekre optimalizált működés szerint szervezik.

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a következő évek nyertesei az úgynevezett „expert-centric”, vagyis szakértő-központú biztosítók lehetnek. Ebben a modellben az emberi szakértelem és a mesterséges intelligencia nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő elemek.

A Capgemini négy alapvető építőelemet azonosít ebben az új működési modellben. Az első a vezetés, amely meghatározza az AI stratégiai szerepét és kijelöli az ember-gép együttműködés határait. A második az emberi szakértők szerepe, akik meghatározzák az elvárt üzleti eredményeket és felügyelik az AI-rendszerek működését. A harmadik elem az úgynevezett „synthetic execution”, vagyis az AI által végzett nagy volumenű operatív munka, amely szükség esetén továbbra is emberi beavatkozást kér. A negyedik pedig az „orchestration manager” funkció, amely a teljes intelligens működést koordinálja és összekapcsolja az üzleti célokat az AI-rendszerekkel.

A biztosítási szektor számára mindez különösen fontos lehet a következő években, hiszen az iparágat egyszerre érinti az ügyféligények változása, az egyre összetettebb kockázati környezet, a klímaváltozás hatása, valamint a szakemberhiány. Az AI ezért nem csupán hatékonysági kérdéssé válik, hanem versenyképességi tényezővé is.

A jelentés ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az AI sikeres alkalmazása nem kizárólag technológiai beruházás kérdése. A biztosítók számára legalább ilyen fontos a megfelelő adatminőség, az egységes adatstruktúrák kialakítása, a folyamatok újratervezése és a munkavállalók felkészítése is. Azok a társaságok, amelyek ezeket a tényezőket összehangoltan kezelik, tartós versenyelőnyre tehetnek szert.