A Földközi-tenger térségében egyre gyakrabban jelennek meg a hurrikánokhoz hasonló, rendkívül intenzív viharok, az úgynevezett medikánok. A kutatók szerint a klímaváltozás miatt melegedő tengervíz kedvez ezeknek a ciklonoknak, amelyek súlyos áradásokat, orkánerejű szelet és jelentős gazdasági károkat okozhatnak Európa és Észak-Afrika partvidékén.

A Földközi-tenger térsége sokáig nem számított a hurrikánok klasszikus terepének, az elmúlt években azonban egyre több olyan szélsőséges vihar jelent meg, amely a trópusi ciklonokhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Ezeket a jelenségeket medikánnak nevezik – a mediterrán hurrikán angol elnevezéséből (mediterranean hurricane) származó meteorológiai „szleng” alapján.

A medikánok ritkák, de rendkívül pusztítóak lehetnek. 2020-ban az Ianos vihar okozott súlyos károkat Görögországban, míg 2023-ban a Daniel ciklon Líbiában idézett elő humanitárius katasztrófát: Derna városában több ezer ember halt meg vagy tűnt el az áradások következtében. 2026 márciusában pedig a Jolina nevű trópusi jellegű ciklon söpört végig Észak-Afrika partvidékén.

A kutatók szerint ezek a viharok ugyan nem teljesen azonosak a klasszikus atlanti hurrikánokkal, mégis számos hasonló fizikai jellemzővel rendelkeznek. Spirális felhőzet, jól körülhatárolható „szem”, rendkívül erős szelek és intenzív csapadék jellemzi őket. A legnagyobb veszélyt gyakran nem is a szél, hanem a rövid idő alatt lehulló extrém mennyiségű eső jelenti, amely villámárvizekhez és földcsuszamlásokhoz vezethet.

A mediterrán térség különösen sérülékeny: a régió országaiban több mint 540 millió ember él, közülük mintegy minden harmadik a tengerpart közelében. Egy erős medikán ezért egyszerre több országot is érinthet, jelentős gazdasági és biztosítási károkat okozva.

A szakértők szerint a klímaváltozás tovább növeli a kockázatot. A melegebb tengervíz ugyanis több energiát biztosít a ciklonok számára. A Copernicus Climate Change Service adatai alapján a Földközi-tenger hőmérséklete 1990 és 2020 között évtizedenként körülbelül 0,4 Celsius-fokkal emelkedett. Bár ez elsőre csekélynek tűnhet, meteorológiai szempontból már 1–2 fokos eltérés is jelentősen fokozhatja a szélsebességet és a csapadék intenzitását.

A kutatások szerint a legerősebb klímaváltozási hatás jelenleg a csapadékban figyelhető meg. A medikánokhoz kapcsolódó esőzések egyre intenzívebbek, ami növeli az árvizek és az infrastruktúra-károk valószínűségét. A 2022-ben publikált, az Apollo nevű vihart vizsgáló tanulmány például arra jutott, hogy a melegebb tengerfelszín és a magasabb légköri nedvességtartalom jelentősen fokozta a Szicíliára lezúduló csapadékot. Hasonló eredmények születtek a Daniel ciklon elemzésekor is.

A medikánok viszonylag ritkák – átlagosan évente kevesebb mint három ilyen esemény történik –, ezért a tudományos adatbázis még korlátozott. Éppen emiatt kiemelten fontos a nemzetközi kutatási együttműködés és a megfigyelési rendszerek fejlesztése.

Az Európai Űrügynökség MEDICANES projektje például műholdas és meteorológiai adatok segítségével vizsgálja ezeket a viharokat, és támogatja a korai előrejelző rendszerek fejlesztését. A gyors eseményelemzésekkel foglalkozó Climameter projekt szintén folyamatosan monitorozza a mediterrán ciklonokat és azok kapcsolatát a klímaváltozással.

A szakértők szerint a jövő egyik legfontosabb feladata az alkalmazkodás erősítése lesz. Ehhez pontosabb klímamodellekre, korszerűbb előrejelzésekre és hatékonyabb civilvédelmi rendszerekre van szükség. A mediterrán térségben ugyanis a szélsőséges időjárási események már nem számítanak kivételes jelenségnek – és a biztosítási szektor számára is egyre komolyabb kihívást jelentenek.