Az európai biztosítási szektor egyre nagyobb nyomás alatt áll a klímaváltozás miatt gyakoribbá és súlyosabbá váló természeti katasztrófák következtében. Bár az Európai Unióban már formálódik egy közös, akár 65 milliárd eurós természeti katasztrófaalap gondolata, önmagában a közös pénzügyi háttér nem oldja meg a legnagyobb problémát: a károsultak túl lassan jutnak hozzá a szükséges forrásokhoz.

Erre hívta fel cikkében a figyelmet Ross Sinclair, a beágyazott (embedded) biztosításokkal foglalkozó EIP alapítója és vezérigazgatója is, aki szerint a klímaálló biztosítási rendszer egyik kulcsa a gyors és kiszámítható kárkifizetés.

A probléma nagyságát jól mutatják az elmúlt évek európai természeti katasztrófái. A 2024-es valenciai árvizek során a becsült 11 milliárd eurós gazdasági kárból kevesebb mint 4,5 milliárd eurót fedezett biztosítás. A 2021-es németországi Ahr-völgyi áradások esetében pedig az összesen 51 milliárd eurós veszteségből mindössze 13 milliárd euró volt biztosított.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az EIOPA szerint Európában a természeti katasztrófák okozta veszteségeknek átlagosan csak mintegy negyede biztosított. Az intézmény külön dashboardot is létrehozott a biztosítási védelmi rés (protection gap) mérésére, amely szerint különösen az árvizek, erdőtüzek és földrengések esetében jelentős az alulbiztosítottság.

Az EIOPA és több európai pénzügyi szereplő ezért egy közös uniós kockázatmegosztási mechanizmust sürget. A javaslat lényege, hogy az EU kedvező hitelminősítésére támaszkodva olcsóbban lehessen forrást bevonni a nagy természeti károk finanszírozására. A közös alap emellett segíthetne a biztosítók és viszontbiztosítók kapacitásának növelésében, illetve mérsékelhetné a lokális katasztrófák árfelhajtó hatását is.

A szakértők szerint ugyanakkor a finanszírozási háttér csak az egyik eleme a megoldásnak. A hagyományos kárrendezési folyamatok sok esetben túl lassúak: a károsult lakosság és a vállalkozások hónapokig, akár évekig várhatnak a pénzükre. Ez különösen a kisvállalkozások számára jelenthet végzetes problémát, hiszen sokan nem tudják finanszírozni a működésüket a helyreállítás ideje alatt.

Ebben a helyzetben kerülnek előtérbe az úgynevezett parametrikus biztosítások. Ezek nem hagyományos kárfelmérés alapján fizetnek, hanem előre meghatározott objektív paraméterek teljesülése esetén. Ilyen lehet például egy bizonyos szélerősség, csapadékmennyiség vagy vízszint elérése.

A modell előnye, hogy a kifizetés automatikusan, gyorsan történhet, így az érintettek szinte azonnal likviditáshoz juthatnak. A rendszert ma már műholdas megfigyelések, mesterséges intelligenciára épülő időjárási modellek és IoT-szenzorok támogatják, ami lehetővé teszi a pontos és objektív eseményazonosítást.

A parametrikus biztosítások a biztosítók számára is előnyösek lehetnek, mivel csökkentik a vitás kárrendezések és a jogi eljárások számát, egyszerűbbé teszik az árazást és mérséklik az adminisztratív költségeket. Emellett az ügyfelek számára is vonzóbbá válhatnak, hiszen nagyobb kiszámíthatóságot kínálnak egy egyre bizonytalanabb klímakörnyezetben.

Az EIOPA szerint a jövő európai biztosítási rendszerének egyszerre kell építenie a közös kockázatmegosztásra, a megelőzés ösztönzésére és az innovatív, gyors kárkifizetési mechanizmusokra. Ellenkező esetben a növekvő javítási költségek és a hosszú kárrendezési folyamatok tovább mélyíthetik az európai biztosítási védelmi rést.