Idén a kedvezõ pénzpiaci környezetben a kamatszínvonal csökken, a forint erõsödik, de a folyamat jövõre megfordul. Az amerikai költségvetésrõl született átmeneti megállapodás okozta megkönnyebbülés, valamint a Fed egyelõre folytatódó laza monetáris politikájának hatására a forint viszonylag erõs, s a Monetáris Tanács kitart az alapkamat rendszeres csökkentése mellett.

Ugyanakkor az amerikai pénzpolitika elõbb-utóbb szigorodni fog, s az így már nagyon alacsonynak minõsülõ magyar kockázati felár a forint gyengülésében, ezzel párhuzamosan a kamatcsökkenés leállásában, majd emelkedõ kamatciklus beindulásában fog megjelenni. A bizonytalanságot, s ezzel az elvárt hozamot befolyásolhatja a választási gazdaságpolitika, például a devizahitelekkel kapcsolatos döntés jellege is.

Kedvezõtlen, hogy a magyar devizatartalék 2013. szeptember végén csak 30,2 milliárd euró volt, ami 2011 végéhez képest 7,5 milliárd euró (20%-os) csökkenés. Ez már a kockázatosan alacsony szint közelében van, ezért - s az egyelõre viszonylag alacsony nemzetközi kamatok miatt – indokolt lenne még idén újabb devizakötvények kibocsátása. Ennek következtében viszont emelkedne a GDP-arányos államadósság, ami szintén növelné a kockázatokat.

A parlamenti választások elõtt 300 forintnál is erõsebb, majd 2014 második felében –a gazdaságpolitika kiszámíthatóbbá válása esetén – 290 forint körüli euró-árfolyam valószínû (a mainál valamivel magasabb kamatszint mellett). A magyar infláció szempontjából kedvezõ a világpiaci nyersanyag-árak csökkenése, az EU-ban mért áremelkedés mérséklõdése. A hatósági rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók - telefonadó, közmûadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés - begyûrûzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A választások után áremelési hullám elindulása valószínû. A hazai infláció erõltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással. A GKI 2013 egészére 1,9%-os, 2014-re 2,5%-os inflációt vár.

A foglalkoztatás 2013 elsõ nyolc hónapjában az öt fõnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában –a közmunkásokat nem számítva –0,5%-kal csökkent, s érdemi gazdasági növekedés híján javulásra egyelõre nem lehet számítani. A közmunkások száma a tél folyamán –a szokásos csökkenéssel szemben, mesterségesen, a választásokig – tovább emelkedik, ami statisztikailag javítja a foglalkoztatottságot.

A reálkeresetek idén és jövõre is 2-2%-kal emelkednek, a fogyasztás azonban a lakosság eladósodottsága és óvatos magatartása miatt csak 0,5 illetve 1,5%-kal. Az üzleti bizalom hiánya miatt a beruházások az idei stagnálás után jövõre is csak 2%-kal nõnek, alapvetõen az EU-forrásokból finanszírozott állami fejlesztések hatására.

Az immár 17% alá süllyedt beruházási ráta a régióban évek óta a legalacsonyabb, ami egyben a következõ évek növekedési lehetõségét is behatárolja.