A Valentin-nap már évek óta a társadalmunk mértéktelen fogyasztására épít, sokszor az értelmetlen költekezésrõl és a túlárazott kacatokról szól. Azonban van választási lehetõségünk, kedveskedhetünk úgy is, hogy közben óvjuk a környezetünket. 

Vörös rózsa, zöld értékek

Ha virágokkal szeretnénk kedveskedni, legjobb, ha a kerti rózsabokorról szakítunk pár szálat. Ha a tél ezt nem teszi lehetõvé, vannak más lehetõségek. Megpróbálkozhatunk valamilyen kreatív virág elkészítésével – a papírhulladék újrahasznosítása jó ötlet a fenntarthatóság szempontjából. Ha ez a megoldás nem tetszik, vásárolhatunk olyan kertészetektõl, akik nem ártanak a környezetnek, és nem zsákmányolják ki a termesztõket. A legtöbb növény termesztéséhez olyan vegyi anyagokat használnak fel, amik ártanak az ökoszisztémának. Kenyában, az egyik legtöbb virágot exportáló országban a növénytermesztés lassan tönkreteszi a biológiai sokféleségérõl híres élõhelyet, a Naivasha tavat. Érdemes tehát organikus megoldásokban gondolkodni, vagy Rainforest Alliance Certified (Esõerdõ Szövetség) tanúsítványával ellátott virágot vásárolni, mert ezeket az erdõirtás visszafogása, a talaj és a víz megõrzése, és az ott dolgozók jogainak védelme mellett elkötelezett gazdaságokban termesztették.

Csokoládé tiszta lelkiismerettel

A csokoládé az egyik legnépszerûbb módja a Valentin-napi kedveskedésnek. De hogyan lehet biztos abban egy erkölcsös ínyenc, hogy az édes élvezetet nem keseríti meg az ültetvényeken dolgozók emberi jogainak megsértése? Sajnos gyakran a márkás csokoládék elõállításához olyan kakaót használnak fel, amit Nyugat-Afrikában gyermek- és kényszermunka alkalmazásával szüretelnek.

Van azonban választási lehetõségünk. Vásároljunk olyan tanúsítvánnyal rendelkezõ kakaóból elõállított csokoládét, amely igazolja, hogy nem ilyen jellegû munkaerõt alkalmaztak a szüreteléshez. Ezeket a minõsítéseket olyan szervezetek biztosítják, mint a Fairtrade, vagy a Rainforest Alliance, akik tisztességes árat fizetnek a gazdáknak a termésért, és segítenek nekik piaci függetlenségük megteremtésében.

Fenntartható bor és vacsora

Tudjuk, hogy bármi, amit megeszünk, hatással van a környezetre. Szóval, ha úgy döntünk, hogy egy általunk készített, fenntartható vacsorával nyûgözzük le kedvesünket, érdemes helyi hozzávalókat vásárolni. Igyekezzünk kerülni a szezonon kívüli termékeket, amelyek hatalmas szénlábnyommal rendelkeznek, hiszen a világ másik végérõl szerzik be õket. Érdemes arra is figyelni, hogy ne olyan helyi terményeket vásároljunk, amiket bõséges mûtrágyával és hatalmas energiapazarlással, melegházakban termesztettek.

A szükséges termékeket inkább a termelõi piacról, vagy – ami még jobb – magától a termelõtõl szerezzük be. Ez jó kezdet ahhoz, hogy többet megtudjunk a fenntartható gazdálkodás lehetõségeirõl, és emellett válogathatunk a szabadon tartott tyúkok tojásaiból. Ha valaki saját konyhatudományának fitogtatása helyett mégis inkább az étterem mellett dönt, szinte mindenhol található helyi és szezonális ajánlat is a menüben.

Környezetbarát fehérnemû

Miután lenyûgöztük partnerünket a virággal és a vacsorával, tovább mennénk? Környezetbarát fehérnemû ma már nem csupán a kellemetlen tapintású, lehangoló színû kenderbõl készülhet. A hagyományos pamutot, a termesztéséhez használt vegyszerek miatt ma már a világ legszennyezettebb termékeként tartják számon. A világ összes megmûvelt földterületének 2,5%-át a gyapotföldek teszik ki, és a világszerte eladott növényvédõ szerek 24%-át itt használják fel. Az organikus gyapotot viszont olyan módon termesztik, amihez nincs szükség ártalmas szerekre. A modál – mûselyem – anyagot bükkfából állítják elõ, amelyet ún. zárt láncú vegyi anyagok segítségével bontanak le. Ez viszonylag környezetbarát megoldás az újrahasznosítás miatt. Ennek a mûszálas anyagnak az elõállításához nem megújuló erõforrásokat használnak fel, hanem például kõolajat, tartósságukat tekintve messze megelõzik a szerves anyagokat. Bár a poliészter nem egy biológiailag lebomló anyag, újrahasznosítható és többször felhasználható.

A tolvaj legjobb barátja a gyémánt

A gyémántok sosem mennek ki a divatból, ha Valentin-napi ajándékozásról van szó. A világ gyémántjainak közel 65 százalékát Dél-Afrikában bányásszák. Az ebbõl befolyó bevételt helyi fejlesztésekbe kellene fektetni, a háborús övezetekben bányászott, ún. „véres gyémántokat” azonban a fegyveres konfliktusok finanszírozására fordítják. A laboratóriumokban elõállított gyémántokat gyakran kiáltják ki hamisítványoknak, de általuk legalább elkerülhetõek az iparághoz kapcsolódó kegyetlenkedések. Az is jó megoldás lehet, ha a nagymama egyik retro ékszerét rendbe hozatjuk, hogy lássuk, az újabb nem feltétlenül jobb. Kereshetünk az újrahasznosított nemesfémbõl készült ékszereket is. Ráadásul a csillogó fémek helyett, olyan természetes anyagokból is készítenek már ékszereket, mint a fa vagy a kõ. De bármit is választunk, vigyázzunk, nehogy ellopják a nyakban himbálódzó gyönyörû ajándékot – Valentin-napon csak kedvesünk szívét ejtsük rabul!

Autómentes randevú

Nem a méret a lényeg – legalább is, ha arról van szó, mekkora autóval visszük kedvesünket randevúzni Valentin-napon. A hatalmas limuzinok csak zabálják a gázolajat, és lehetetlen velük parkolni a belvárosban. Az egyetlen lenyûgözõ bennük az a hatalmas összeg, amit a benzinkúton hagy az ember a tankolásért. A rengeteg lóerõ helyett próbáljunk ki csak egyetlen egyet. A lovas kocsi egy fenntartható, és ami még ennél is fontosabb, felettébb romantikus megoldás. Ha épp nincs kéznél ló, akkor már sok városban biciklis riksák sora vár arra, hogy végigfurikázzon minket a kedvesünkkel a városon. Természetesen elfelejthetünk minden jármûvet, és dönthetünk egyszerûen egy hosszú, nyugodt és romantikus séta mellett is.