Manapság egyre többen keresnek és vállalnak munkát más országokban, így számukra egyre égetõbbé válik kérdés: mire számíthatnak hosszú távon, illetve nyugdíjas korukban, hiszen Németországban vagy Nagy-Britanniába egészen másfajta nyugdíjrendszerekkel szembesülhetnek, mint amilyen otthon mûködik. Az Európai Unió munkaképes korú népességének nagyjából 20 százaléka tartozik valamilyen munkahelyi nyugdíj-alaphoz., mostanáig azonban a mobil munkavállalók igen gyakran hátrányt szenvedtek.
Az Európai Bizottság már 2005-ben beterjesztett egy irányelvet annak érdekében, hogy jobban védje a munkahelyi nyugdíj-jogosultságot. Az EU tagországai 2013 júniusában általános megállapodásra jutottak az irányelv ügyében. Most pedig, az Európai Parlamenttel való megegyezés függvényében, ez a javaslat akár a 2014-es EP-választások elõtt jogszabállyá válhat, hiszen az irányelv felelõs elõadója tegnap, Brüsszelben meg is erõsítette ezt.
Amennyiben az irányelvet a Parlament megszavazza, és az EU hivatalos lapjában mejelenik, a tagállamoknak négy év áll majd rendelkezésükre lefordítani és nemzeti jogrendszerükbe átültetni a szabályokat – közölte Ria Oomen Ruijten. Öt évvel késõbb pedig jelentést kell tenniük ennek elvégzésérõl az Európai Bizottságnak. A szabályok azonban csak azokra a szerzõdésekre lesznek érvényesek, amelyeket jog életbe lépését követõen kötöttek, a már fennálló nyugdíjtagságra nem vonatkozik majd.
Mik az irányelv fõbb rendelkezései?
A kiegészítõ nyugdíjak megszerzésérõl és megõrzésérõl szóló új irányelv két fontos javulást hoz a mobil dolgozók számára. Az egyik, hogy nyugdíj-jogosultságot meg kell adni mindannyiuknak legfeljebb három év munkaviszony után (szemben a korábbi öt, vagy akár tíz évvel, amit az eddigi szabályozás lehetõvé tett). A másik pedig az, hogy a távozó dolgozók nyugdíj-jogosultságát a megmaradókkal összevetve méltányosan kell kezelni.
A hordozhatóvá tétel elsõsorban azt segíti, hogy idõs korban a dolgozó mindent megkapjon, amiért megdolgozott. Az, hogy fiatalon élt egy jó lehetõséggel és munkahelyet váltott, ne váljon kárára késõbb. Másrészt a diszkrimináció megszüntetésével segít abban is, hogy jobban mûködjön az európai munkaerõ-piac.
A irányelv javaslat szerint azt a személyt, aki másik tagállamba történõ költözése miatt lép ki a nyugdíjrendszerbõl ugyanúgy kell kezelni a szerzett nyugdíjjogosultságok tekintetében, mint azt, aki a rendszerbõl kilépve ugyanabban a tagállamban marad.
Továbbá a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kiegészítõ nyugdíjrendszerek szerinti ellátásokat a tagoknak, a volt tagoknak és a többi jogosultnak valamennyi tagállamban folyósítsák
Nem mindenki örül
A német vegyipari csoport, a BASF HR-vezetõje a Handelsblattnak ugyanakkor azt mondta, hogy az irányelv teljesen felesleges és egyáltalán nem vonzó, mivel rossz ösztönzõket alakít ki a HR területén.
A munkáltatói oldal képviselõje szerint az irányelv azoknak a munkáltatóknak kedvez, akik már rendelkeznek foglalkoztatói nyugíjpénztárral és akadályokat állít azok elé, akik csak ez után hoznának létre ilyen pénztárakat. Véleménye szerint az új jogszabályok egyáltalán nem támogatják a foglalkoztatói nyugdíjakat.
Németországi nyugdíjszakértõk már korábban is jelezték, hogy a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges idõszak lerövidítése a munkavállalói fluktuáció növekedését fogja eredményezni. A munkáltatók éppen ezért kétszer is megfontolják majd, hogy létrehozzanak-e foglalkoztatói nyugdíjpénztárat dolgozóik számára, és inkább a bónusz kifizetések növelésében teszik õket érdekeltté a rendszer.
Ralf Jacob, az Európai Bizottság foglalkoztatási osztályvezetõje ezzel szemben elfogadhatatlannak tartja azt, hogy azok a munkavállalók, akik gyakrabban váltanak munkahelyet, hátrányt szenvednek a foglalkoztatói nyugíjak terén. Rámutatott arra is, hogy a Hollandiában sokkal rövidebb a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges idõszak, mint Németországban, ennek ellenére a munkáltatók körében ugyanolyan vonzóak a foglalkoztatói nyugdíjpénztárak a jogszabályi és adózási környezetnek köszönhetõen.
Azokat az érveket is elutasította, miszerint az irányelv csak a munkavállalók igen szûk körének kedvez majd - azoknak, akik külföldön terveznek munkát vállalni – mivel a legtöbb tagállam kijelentette, hogy nem tesz majd különbséget belföldi és határon átnyúló migráció tekintetében az új szabályok végrehajtása során.
Ugyanakkor azon rendelkezés kapcsán még megoldást kell találniuk a jogalkotóknak, amely mentesítené a zárt nyugdíjrendszereket a jogszabály alól, mivel ez oda vezethet, hogy a legtöbb vállalat csak zárt nyugdíjpénztárak megnyitásában fog gondolkodni.