Az „Éghajlatváltozás 2014: hatások, alkalmazkodás és sebezhetõség” címet viselõ jelentés szerint – amit Yohohamában, Japánban mutatták be – még ebben az évszázadban 0,3-4,8 celsius fokkal emelkedhet a globális hõmérséklet, míg a tengerek szintje 2100-ig 26-82 centiméterrel nõhet.

A jelentés egy korábbi, kiszivárgott változata szerint a 2080-as évekre várhatóan 250-400 ezerrel több ember esik majd árvíz áldozatául Európában, méghozzá az észak- és közép-európai országok lakosait érinti majd legsúlyosabban az árvíz.

Az ötödik jelentésben több mint 71 ország 300 tudósa dolgozott, további több mint 500 szakmai hozzászólóval.

Az emelkedõ átlaghõmérséklet a jelentés szerint a mezõgazdaságra is hatással volt, méghozzá zömében inkább negatív, mint pozitív értelemben. A növekvõ árvízkockázat az infrastruktúrában és a településekben is jelentõs károkat okoz majd – állítja az IPCC.

A jelentés arra is kitér, hogy milyen lépéseket tehetnek az emberek világszerte annak érdekében, hogy csökkentsék a klímaváltozás egyes kockázatait, beleértve a kormányok által fejlesztendõ alkalmazkodási terveket és intézkedéseket is.

A megfigyelt éghajlatváltozás igen széles körû hatást gyakorol egész Európában, beleértve az állat és növényvilágot, a stagnáló búza terméshozamot, valamint az erdõk csökkenését egyes kistérségekben. Az éghajlatváltozás az emberi egészségre is hatással van, fõként a huzamosabb ideig tartó hõséghullámok, illetve a fertõzõ betegségek terjedése nyomán.

A szélsõséges idõjárási eredmények több ágazatot is kedvezõtlenül érintenek Európában. A hõséghullámok és tüzek elleni védekezés terén kisebb, árvízvédelem terén azonban jelentõsebb fejlõdést értek el egyes országok. A fõként Dél-Európát érintõ gyakoribb és intenzívebb hõséghullámok többnyire az egészségügy, a mezõgazdaság, az erdészet, az energiatermelés és –felhasználás, a közlekedés, a turizmus, a munkatermelékenység és az épített környezet esetében fejtik ki kedvezõtlen hatásukat.

Dél-Európában az éghajlatváltozás várhatóan a gazdasági tevékenységet is akadályozni fogja, ami tovább növeli a regionális egyenlõtlenségeket a kontinensen. Ugyancsak jelentõsek a különbségek az egyes kistérségek sérülékenységét illetõen, például a növényfajok és egyes gazdasági ágazatok kiszolgáltatottabbak a magas hegyvidéki területeken – állítja a jelentés.