Az elsõ EU-s közlekedési eredménytábla célja bemutatni az EU tagállamai által a közlekedés terén elért teljesítmények sokféleségét, hogy a tagállamok számára könnyebben azonosíthatóak legyenek a hiányosságok, és egyszerûbb legyen meghatározni a beruházási és szakmai prioritásokat.

Siim Kallas, az Európai Bizottság alelnöke, mobilitáspolitikáért és közlekedésért felelõs biztos a következõképpen nyilatkozott: „Az új eredménytábla remek eszköz. Jól szemlélteti, hogy hol tartunk a közlekedési rendszerek hatékonyságának, felhasználó-központúságának, biztonságosságának és tisztaságának javításában. Természetesen csak pillanatképet ad, de a Bizottság és a tagállamok részére hivatkozási pontként, valamint ösztönzésként szolgálhat.”

Az eredménytáblában közlekedési mód szerint (közúti, vasúti, vízi vagy légi közlekedés) vagy a következõ szempontok alapján lehet keresni:

• egységes piac (piaci hozzáférés, szabályozási környezet);
• infrastruktúra;
• környezeti hatás;
• biztonság;
• az uniós jog átültetése;
• az uniós jog megsértése;
• innováció és kutatás;
• logisztika.

A legtöbb táblán zölddel jelölik az öt legjobb és pirossal az öt legrosszabb eredményt elért országot.

Az eredménytáblát kiegészítik az egyes országokra vonatkozó, nem rangsorolt statisztikák (pl. közlekedési kiadások összege, a különbözõ közlekedési módok arányai, az uniós támogatások felhasználása a közlekedésben).

Hazánk számos mutató tekintetében a rangsor közepén foglal helyet, ugyanakkor a légiközlekedési infrastruktúra, a közúti környezetszennyezés (a személygépkocsik CO2 kibocsátása szempontjából) és a logisztika tekintetében alacsony értékelést kapott.

A következõ táblázat azt foglalja össze, hogy az egyes országok hányszor szerepelnek az öt legjobban és az öt legrosszabbul teljesítõ között. A végsõ pontszámot a rossz eredmények számának a jó eredmények számából való kivonásával kapjuk meg.