Az EP több mint 9 évvel az után adott zöld utat a javaslatnak, hogy azt az Európai Bizottság benyújtotta, ezzel is – a bírságokon túlmenõen - eltántorítva a cégeket trösztellenes törvények megszegésétõl. A Bizottság szerint négy kartellbõl mindössze egy szembesült az elmúlt 7 évben kártérítési perekkel. A 2010-es becslések alapján a fel nem derített jogsértések által okozott károk nagysága meghaladhatja a 20 milliárd eurót.

A szabályokat az EU versenyjogi hatósága dolgozta ki. Hatályba lépéséhez 28 tagország jóváhagyására lesz szükség.

Jelenleg legalább 16 tagország lehetõvé teszi a kartell áldozatok számára a kártérítési perek elindítását, azonban a magas perköltségek, valamint az árrögzítés bizonyításának nehézségei miatt csak igen kevesen teszik meg a szükséges lépéseket.

Az új EU-szintû szabályok közös normákat és minimum követelményeket határoznak meg, megkönnyítve ezáltal a jogorvoslat végrehajtását, különösen az után, hogy a versenyhatóság a szabálysértést már megállapította és szankcionálta, mivel az új szabályok értelmében a felperesnek nem kell bizonyítania a jogsértés tényét, ha ezt valamely versenyhatóság már megállapította.

Az új szabályok meglehetõsen engedékenyek a közérdekû bejelentõkkel (whistleblower) szemben. Korábban gyakran õk voltak a fõ áldoazatai a kártérítési pereknek, az új szabályok azonban behatárolják felelõsségüket. A bejelentõk szerepe létfontosságú a kartellek felderítésében olyan területeken, mint a pénzügyi piacok, a képernyõgyártás, vagy a vitaminok piaca, ahol az elmúlt 14 évben több mint 22 milliárd euró bírságot szabott ki az EU.

A szigorú ún. disclosure szabályok bevezetése azt is biztosítja, hogy a felperesek hozzáférjenek a kárigényük bizonyításához szükséges bizonyítékokhoz.

Az új szabályok biztosítékokat is tartalmaznak a tisztességtelen perekkel, valamint a kárigényekre utazó ügyvédi irodákkal szemben, az amerikai stílusú pereskedési kultúra kialakulásának elkerülése érdekében. 

Hazánkban a polgári perrendtartás 2010-ben elfogadott módosítása lehetõvé teszi a károsultaknak, illetve az érdek-képviseleti vagy jogvédõ társadalmi szervezeteknek, hogy csoportos pereket indítsanak a károkozó vállalkozásokkal szemben.