Egy nemrégiben elvégzett európai közvélemény-kutatás szerint a munkavállalók 51%-a szerint a munkával kapcsolatos stressz gyakori a munkahelyükön, és ez a szám a szervezet nagyságától függetlenül mindenhol magas. 72%-a úgy gondolja, hogy a munkával kapcsolatos stressz egyik leggyakoribb oka a munkahelyek átszervezése és a bizonytalan foglalkoztatási helyzet. 66%-uk a stressz kiváltó okát „a ledolgozott órákban és a munkateherben” látja, 59%-uk pedig úgy véli, hogy a stressz „elfogadhatatlan magatartásnak, például durvaságnak vagy zaklatásnak való kitettségnek” tudható be. Tízbõl majdnem négy munkavállaló szerint a munkahelyén nem kezelik megfelelõen a stresszt.
A munkahelyi stressz a vállalatok versenyképességét is rontja a hiányzások számának növekedése, a hatékonyság csökkenése és a magas fluktuáció következtében. Ezen a helyzeten kíván most változtatni az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA), amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által mûködtetett Nemzeti Fókuszponttal együttmûködve, „Egészséges Munkahelyek - Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indít. Leglényegesebb célja, hogy segítséget nyújtson a munkáltatók, a vezetõk, a munkavállalók és a munkavállalók képviselõi számára a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok felismeréséhez és kezeléséhez.
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség korábbi, 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a munkabaleseteket követõen, a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényezõ, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a mintegy 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió fõt érinthet közvetlenül.
A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsõsorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kiesõ és elveszített munkanapok mintegy 50-60 százalékának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak. Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4 százalékát, Magyarországon körülbelül 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthetõ, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint a munkahelyi stressz nem megfelelõ kezelése miatt vész el.
A munkahelyi pszichoszociális kockázatokat számos félreértés övezi. Az új és újonnan megjelenõ kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) megállapította, hogy a munkavállalók 40%-a nehezebbnek tartja a pszichoszociális kockázatok kezelését, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokét. A legfõbb akadályok között említették azt, hogy „kényes kérdésrõl van szó”, valamint „a szakértelem hiányát”. Ezen túlmenõen a felsõ vezetõkrõl kiderült, hogy csaknem 50%-uk véli úgy, hogy munkával töltött élete során egyetlen dolgozójuk sem fog lelki egészségi problémával szembesülni. A valóság ezzel szemben az, hogy minden hatodik munkavállalót érinteni fognak a lelki megbetegedések.
„A most kezdõdõ Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt! kampány a probléma jobb megértését és a szakadékok áthidalását tûzi ki célul, célja annak bemutatása, hogy a pszichoszociális kockázatok ugyanolyan szisztematikus módon kezelhetõk, mint bármely más munkahelyi biztonsági és egészségi kockázat.