A Krím Oroszország általi bekebelezése és a többi politikai döntés már az MSCI World és a feltörekvõ piacokat követõ MSCI EM indexben is érezteti hatását, melyek március közepe óta ingadoznak. Az MSCI World március 1-je óta 1,4%-ot, míg utóbbi 4,9%-ot emelkedett.

A Standard & Poor's eközben lerontotta Oroszország hitelminõsítését, amit a hitelminõsítõ azzal magyarázott, hogy a feszült geopolitikai helyzet miatt további jelentõs tõkekiáramlás várható Oroszországból, amely még inkább alááshatja a gyengülõ növekedési kilátásokat.

A Pensions & Investments magazinnak nyilatkozó nyugdíjalapok vezetõi március végén még korainak látták a kelet-európai események hatásairól beszélni, mostanra azonban néhányan már a befektetések gyengülõ teljesítményérõl számoltak be.

A finn nyugdíj-biztosítási cég, az Ilmarinen Mutual Pension Insurance vezetõje azt nyilatkozta, hogy középtávon közel nullára szeretnék csökkenteni az Oroszországgal szembeni kitettségüket, amely jelenleg 0,2%, szemben a március végi 0,3%-kal. A legnagyobb kockázatot a válság eszkalálódása jelentené, amely tovább növelni a politikai kockázatot.

Más intézményi befektetõk is alacsony közvetlen kitettségrõl számoltak be a térségben, mégis aggodalmukat fejezték ki a befektetéseikre gyakorolt esetleges negatív hatások miatt.

A norvég Government Pension Fund Global idén év elején 24,3 milliárd norvég koronányi orosz államkötvénnyel rendelkezett. A geopolitikai bizonytalanság miatt gyengülõ rubel, és az orosz jegybank által megemelt alapkamat miatt az alap orosz államkötvényei -9,7%-os hozamot eredményeztek. Az alap március végén 0,6%-os orosz részvény allokációval rendelkezett, szemben a három hónappal korábbi 0,7%-kal.

A P&I-nek nyilatkozó egyéb intézményi befektetõk szintén minimális oroszországi kitettségrõl számoltak be.

A dán ATP nyugdíjpénztár nagyjából 40 milliárd eurónyi orosz államkötvénnyel rendelkezik, amely a teljes portfolión belül igen kicsi részt képvisel. A pénztár vezetõje azt mondta, egészen addig, amíg a dán kormány, illetve az ENSZ nem változtatja meg az oroszországi beruházásokkal kapcsolatos iránymutatásait, az alapok kezelõi szoros figyelemmel követik a kelet-európai helyzetet.

A nyugdíjpénztárak közül többen nem is a közvetlen kitettség miatt, hanem a közvetett beruházások aggódnak. A BP plc, a világ harmadik legnagyobb energiavállalata, vagy egyéb olajipari cégek részvényein keresztül ugyanis igen komoly kitettséggel rendelkezhetnek Oroszország felé. A BP eszközeinek közel 20 százaléka ugyanis orosz.