A viharok és az árvíz okozta rendkívüli körülmények miatt szokatlanul gyorsan dolgoznak a biztosítók, amilyen rövid idõ alatt csak lehet, felmérik és kifizetik a jogos kárigényt, ami az alig néhány nappal ezelõtt kezdõdött szélsõséges idõjárás miatt mostanra több százmillió forintra rúgott.

A biztosítók azonban elvárják az ügyfeleiktõl, hogy kellõképpen védekezzenek az elõre látható káresetek, így az árvíz ellen is, legalább homokzsákokkal. Gondatlanságnak tekintheti ugyanis a biztosító azt, ha a megelõzésnek vagy a védekezésnek nyoma sincs például egy olyan ingatlannál, amelyet minden évben elönt a víz, ezért megteheti, hogy nem fizet, vagy csak a valós veszteség töredékét adja kártérítésként – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A biztosítók azonban azt is elvárják, hogy a kármentést is idõben kezdje el a károsult, mentse, amit csak tud, hogy minél kisebb legyen a vesztesége. A szándékosan gondatlan felkészülést, vagy az elódázott kármentést gyorsan felismerik a szakemberek, s ha a gyanújuk beigazolódik, akkor mérlegelhetnek, hogy mennyit fizessenek ki a veszteségbõl, vagy fizessenek-e egyáltalán.

Vannak viszont, akik nem mérik fel alaposan a vihar, vagy az árvíz utáni pusztítást, s nem vetetik fel a listára a frissen keletkezett apró károkat, pedig utólag már nehezen lehet rá kártérítést fizettetni – figyelmeztet a szakértõ.

Az igazgató azt tanácsolja, hogy mindenki a lehetõ leggyorsabban cselekedjen, de ha csak teheti, fényképezze le a mentés elõtti állapotot, hogy szükség esetén fotókkal igazolhassa, jogos a kárigénye. Komoly helyreállítási munkába viszont senki ne kezdjen addig, amíg a kárszemlét le nem folytatják, mert a javítási munkák költségét, de magát a káresetet is nehéz utólag bizonyítani, s elúszhat a teljes kártérítés – figyelmeztet a szakértõ.