Az Aegon immár három éve minden évben elvégzi azt a tizenöt országra, köztük Kínára és az Egyesült Államokra is kiterjedõ nyugdíj-felkészültségi kutatást, amely azt vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak a nyugdíjas éveikrõl. A 2014. évi kutatás eredményei egyértelmûen jelzik, hogy nagyon sokan aggodalommal tekintenek a nyugdíjas korukra. Nincsenek kellõképpen felkészülve, de ami még ennél is aggasztóbb, nem teszik meg a szükséges lépéseket sem.

A megkérdezettek továbbra is pozitív várakozásokkal tekintenek a nyugdíjas évekre, sokan a pihenésre (46%), és a szabadság érzésére (41%) asszociálnak róla. Azonban az alkalmazottak egyharmada (34%) pesszimista afelõl, hogy vajon lesz-e elegendõ nyugdíja a megélhetésre, és csupán 19% “nagyon” vagy “módfelett” biztos abban, hogy a kényelmesnek vélt életstílust nyugdíjasként is fenn tudják majd tartani. Ez a bizonyosság különösen alacsony Európában: Franciaországban csupán a megkérdezettek 6%-a, Lengyelországban pedig 4%-a bízik benne. Hazánkban ez az arány 9 százalék.

Hatból egy megkérdezett (18%) véli úgy, hogy a jobb sora lesz a mai nyugdíjasoknál. Különösen Európában és Észak-Amerikában gondolják sokan úgy, hogy a szüleik és a nagyszüleik nyugdíjas évei a jövõ generációi számára már nem lesz realitás. A jövõ nyugdíjasaival kapcsolatos pesszimizmus Németországban a legmagasabb, ahol 80% gondolja, hogy a jövõben rosszabb lesz a helyzet, hazánkban ez az arány 78%, míg Indiában mindössze 18%.

A jövõben nagyon másképp fogunk a nyugdíjas évekre tekinteni. A rugalmas nyugdíjba vonulás azt jelenti, hogy a nyugdíj melletti munkavállalás szerepe egyre fontosabb lesz.

Az Aegon Nyugdíj-felkészültségi Index átfogó módon határozza meg a nyugdíjra való felkészülés mértékét. A tavalyi évhez viszonyítva javult ugyan az index, de mégis a maximális 10 pontból még mindig 6 alatt van. Ez arra enged következtetni, hogy a felkészültség általános szintje még mindig alacsony, és az eddiginél sokkal többet kell tenni a felkészülés érdekében.

Nagy szükség lenne pénzügyi tervezésre!

Az idei felmérés egyik fõ üzenete, hogy óriási szükség van arra, hogy az emberek felkészüljenek a nyugdíjas éveikre. Nagyon kevesen rendelkeznek nyugdíjstratégiával, sokaknak – Magyaországon például 45% - egyáltalán nincs stratégiájuk. Itthon az emberek 75%-ának nincs vészhelyzeti terve sem arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése elõtt munkaképtelenné válna. Aki rendelkezik valamilyen tervvel a jövedelem elõteremtésére, az elsõsorban a likvid megtakarításaira, vagyis nagyrészt készpénzre támaszkodna, amely, mint tudjuk, könnyen elfogy, és nincs is hozama. Globálisan a válaszadók mintegy harmada a dolgozó házastársára támaszkodna, mintegy ötöde pedig kisebb lakásba költözne.

A felmérésben olyan személyek is részt vettek, akik már nyugdíjba vonultak. Közel felük a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba, elsõsorban egészségi állapotuk, vagy munkájuk elvesztése miatt. Ebbõl is látszik tehát, hogy pénzügyi tervezésre mindenképp szükség van.

A felkészülés legjobb módja az, ha valaki korán kezdi, és rendszeresen félretesz. A „rendszeres megtakarítók” 34%-a magas indexet ért el, míg a „nem megtakarítók” 82%-a alacsonyat. Prioritássá kell tenni, hogy minél többen kezdjenek hosszú távon takarékoskodni, és tegyenek rendszeresen félre a nyugdíjas éveikre egy átfogó nyugdíjtervezési stratégia alapján. A felmérés során azt is megkérdezték, hogy milyen ösztönzõk segítenének a nyugdíjas évekre történõ megtakarításra. Nem meglepõ módon, a válaszadók közel fele a fizetésemelést említette, 35 százalék a kiszámíthatóbb gazdasági környezetet nevezte meg fõ motiváló tényezõként, amely arány ráadásul hazánkban volt a legmagasabb, 53%. Közel minden harmadik válaszadó az adókedvezményeket említette, amely hazánkban szintén magasabb arányt, 44%-ot ért el. A munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás a 15 országot együtt tekintve, a válaszadók 27%-át ösztönözné megtakarításra.

Az Aegon jelentése szerint a megoldás részben az lehet, ha a nyugdíjtervezés mindenki számára elérhetõvé válik, amelyhez egyszerûbb, könnyebben kezelhetõ termékekre, és megfelelõ információra lenne szükség. A pénzügyi szakma felelõssége itt tehát kiemelten fontos.

A háztartásokra nehezedõ anyagi terhek szolgálnak magyarázatul arra, hogy oly sokan miért nem tesznek félre eleget a nyugdíjukra. Az alkalmazottaknak csupán 28%-a állítja magáról, hogy eleget takarít meg a nyugdíjas éveire. A jelen gazdasági realitásának tükrében a kormányok, a munkaadók és a nyugdíjrendszerek osztoznak azon a felelõsségen, hogy minél jobban segítsenek az embereknek megtervezni a nyugdíjas éveiket. Ehhez a tervezés folyamatát a lehetõ legegyszerûbbé kell tenni, és megfelelõ adókedvezményeket kell biztosítani a nyugdíjcélú megtakarításokra.

A munkáltatóknak kettõs szerepük van mindebben. Egyrészt anyagi támogatást kell nyújtaniuk munkáltatói nyugdíj és egyéb munkahelyi megtakarítási módozatok formájában, valamint olyan szolgáltatásokat is elérhetõvé kell tenniük az alkalmazottak számára, mint például az online nyugdíjtervezés vagy a pénzügyi tanácsadás. Az alkalmazottak 63%-a szimpatikusnak tartaná, ha a fizetésébõl munkáltató automatikusan félretenne egy részt a munkáltató nyugdíjalapba.

A felmérés harmadik üzenete az, hogy a nyugdíjazás jövõbeli modellje a rugalmasságra fog épülni. Az Aegon jelentése felhívja a figyelmet az aktív idõskorra és a foglalkoztatás kitolódására is. A mostani alkalmazottak közül sokan eleve arra számítanak, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni fognak valamilyen formában, 29%-uk szerint a nyugdíjazást követõen részmunkaidõben szeretnék folytatni a munkájukat mielõtt végleg nyugdíjba vonulnak, míg 17% úgy tervezi, hogy nyugdíjasként is végig folytatják a munkát részmunkaidõben. Az alkalmazottak csupán 32%-a véli úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérésével abbahagyják az aktív munkát. A magyarok 38%-a azonnal nyugdíjba menne, 43%-uk azonban valamilyen módon folytatná a munkát.

Nyilvánvalóan látszik a kutatásból, hogy a munkaadóknak is több támogatást kell biztosítaniuk a rugalmas nyugdíjba vonulás érdekében. Jelenleg a munkáltatóknak csupán 23%-a teszi lehetõvé, hogy az alkalmazottak a nyugdíjkorhatár elérését követõen részmunkaidõben folytassák a munkát, és csak 12%-uk biztosít átképzést. Az alkalmazottak 52%-a szerint a munkaadójuk nem ad elég információt vagy támogatást, ami segítene a munkavállalóknak átlépni a nyugdíjas évekbe.

Mi a teendõ?

Az Aegon, a felmérés alapján javaslatokat is megfogalmazott, miszerint a munkaadók és a kormányok sokat segíthetnének azzal, hogy felhívják a figyelmet a témára és ösztönzik a munkahelyi megtakarításokat, hiszen az a felmérésbõl kiderül, hogy sokan tudatában vannak a nyugdíjcélú megtakarítások szükségességével, mégsem teszik meg a szükséges lépéseket.

A másik fontos javaslat, elsõsorban a lakosság felé, hogy korán kell elkezdeni a takarékoskodást és rendszeresen félre kell tenni, akár kis összegekben is. Fel kell készülni a nem várt élethelyzetekre, eseményekre.

A megtakarítások ösztönzését, legyen az adókedvezmény, vagy munkáltatói hozzájárulás, fenn kell tartani, növelni kell. Hazánkban például hiába érhetõ el szja-kedvezmény, kellõ jövedelem nélkül nem mindenki tudja maximálisan kihasználni azt. Megoldás lehetne helyette az egyösszegû, fix támogatás, amely szélesebb társadalmi rétegek számára elérhetõvé tenné a kedvezményt.

Nyugdíjkalkulátor: a többség 50-100 ezer forint közötti nyugdíjra számíthat

Az Aegon Magyarország egy speciális online nyugdíjkalkulátort készített, amelynek segítségével bárki kiszámolhatja, hogy körülbelül mekkora nyugellátásra számíthat, és mekkora összeget kell félretennie, hogy a mostani igényeinek megfelelõ nyugdíjas éveket biztosíthasson saját maga számára.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy idén január-május között közel 62 ezren végeztek kalkulációt, többségük 34-53 közötti. Ez alapján a legtöbb látogató (43%) 50001-100000 forint közötti öregségi nyugdíjra számíthat a jelenlegi jogszabályok alapján, 14% pedig 50 ezer forintra sem számíthat nyugdíjas éveiben.

Az elmúlt fél év, nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos tapasztalatairól Szombat Tamás, az Aegon ügyvezetõje elmondta, hogy 25-30%-os állomány-növekményt sikerült elérniük, vagyis a piac elindult. Ez nagyrészt a tanácsadói hálózatnak köszönhetõ. Az online felületen, heti 4-10 szerzõdést kötnek az ügyfelek maguktól, õk azonban a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, akik jellemzõen alacsonyabb díjra kötnek szerzõdést.