Kellemetlen meglepetést hozhat a kánikula
2011.08.24
A besurranó tolvajoknak is kedvez az augusztus végi kánikula, ugyanis az „üzemkészen\", de hét közben lakatlanul hagyott nyaralók kedvelt célpontjai a bûnözõknek - figyelmeztet egy biztosítási alkusz. A hétvégi házak biztosítását egyébként még a lakásokénál is ritkábban frissítik az emberek, ezért a betörés után a kártérítési összeg lehet a következõ hidegzuhany, mert egy különösen nagy értékeket esetleg nem térít meg a biztosító. A legtöbb szolgáltató ugyanis úgy tartja, nem életszerû vagyonokat érõ tárgyakat tartani a nyaralókban, hacsak nem tudja a károsult igazolni, hogy életvitelszerûen használja az ingatlant.

Bármilyen furcsán hangzik is, a nyárvégi, elhúzódó kánikula a betörõknek is kedvez - állítja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetõje. A cég szakértõinek tapasztalata szerint ugyanis az ilyenkor még nyári üzemmódban hagyott, étellel, itallal, értékes mûszaki berendezésekkel is „feltankolt\", de hét közben már gyakran lakatlan épületek könnyû prédái a betörõknek. Különösen akkor, ha a kertben is a „visszajövünk még\" szándék szerint elõl hagyott, sõt akár a ház falának támasztott létra, a könnyen nyitható szerszámos bódéban pedig számos olyan eszköz marad, amely jelentõsen megkönnyíti a besurranók dolgát. A nyárvégi idõszakban egyébként jóval védtelenebbek a házak, mint tavasszal, amikor még a téliesített állapot - nagyjából üres, gondosan lezárt ház - jelent valamelyest biztonságot a betörések ellen.

Németh szerint ráadásul általános tapasztalat, hogy a nyaralók biztosításával még kevesebbet foglalkoznak a tulajdonosai, mint a lakóingatlanokéval, ezért egy esetleges betörés után újabb hidegzuhany lehet, hogy a reméltnél jóval kevesebb a kártérítési összeg. Ugyanis, a kiugróan értékes berendezésekért, például egy többszázezer forintos TV-ért, vagy egyéb, vagyonokat érõ berendezési tárgyakért, mûtárgyakért, festményekért, ékszerekért nem fizet a kockázatviselõ, mert egyszerûen nem tartja életszerûnek hétvégi házban a túlságosan értékes holmik használatát, tárolását.

Ahhoz, hogy a szolgáltató mégis megtérítse a kárt, az ügyfélnek igazolnia kell, hogy életvitelszerûen használta a házat, vagyis, hogy gyakorlatilag ott él, s így állandóan lakott az épület. Néhány társaság azonban a nyaralókra egy bizonyos, maga által meghatározott értéken felül nem vállal kockázatot, nem szerzõdik túl nagy értékre.

De meglepetés érheti azokat is, akiktõl nem extra értékes, hanem „csak\" átlagos tárgyakat vittek el, mert kiderülhet, hogy régi a biztosításuk, s az évekkel ezelõtti érték mélyen alatta van az aktuálisnak. Németh szerint a nyaralókra szóló szerzõdéseket még a lakóingatlanokénál is ritkábban frissítik az ügyfelek, így a szerzõdésben foglalt értékek gyakran nem tükrözik a valóságot. Márpedig ez esetben a biztosító például egy korszerû, márkás fûnyíró helyett csak a régi, pár ezer forintos gép árát téríti meg, egyszerûen azért, mert annak az értéke szerepel a szerzõdésben.

A CLB szakértõje felhívja azoknak a figyelmét, akiknek nem önálló nyaralójuk, hanem társasházi hétvégi lakásuk van, hogy az épületre szóló közös biztosítás mellett a lakásban található ingóságokra, vagyontárgyakra külön is lehet - sõt ajánlott - biztosítást kötni.

Tapasztalatok szerint azonban sok pihenõingatlant még mindig egyáltalán nem biztosítanak a tulajdonosok, a havi 2-3 ezer forint helyett inkább õsztõl kora nyárig izgulnak, hogy feltöri-e valaki az elhagyatott házat, s ha igen, mekkora kárt okoz.