2013-ban Magyarországon 88 700 csecsemõ született, a halálozások száma ezzel szemben 126 800 volt. Az egyszerû reprodukció biztosításához arra lenne szükség, hogy 100 nõ összesen 210 gyermeket hozzon világra, Magyarországon azonban mindössze 134 csecsemõ jut 100 nõre. 2014. január 1-jén 100 gyermekre 122 idõskorú, azaz 65 éves vagy annál idõsebb lakos jutott.

Sok ország számára jelent nagy kihívást az elkövetkezõ évekre nézve, hogy az öregedõ társadalomban miként lesz képes az egyre csökkenõ számú aktív lakosság eltartani az idõsebb korosztályt. Magyarországon is jelentõs gondot okozhat ez a kérdés, a probléma azonban sokkal komplexebb, amihez számos egyéb tényezõt és demográfiai trendet is érdemes megvizsgálni.

A legtöbb fejlett országhoz hasonlóan hazánkban is megfigyelhetõ az a tendencia, hogy a családalapítás és gyermekvállalás egyre késõbbre tolódik. A gyermekek gyakran a 20-as éveik közepéig támogatásra szorulnak, hiszen egyetemi tanulmányaik és a friss diplomásokat erõsen sújtó munkanélküliség következtében nem képesek eltartani magukat. A gyermekek tanulmányainak megterhelõ költsége mellett azonban az ötvenes éveiket taposó úgynevezett „szendvics generáció” tagjainak általában idõs korú szüleirõl is gondoskodni kell, amely újabb problémákat vet fel.

2011-es KSH statisztikák szerint a 65 éves korban várható élettartam alapján Magyarországon egy férfi ebben az életkorban még átlagosan 14, egy nõ 18 életévre számíthat. Bár jellemzõen egyre hosszabb ideig élünk, nem mindegy, hogy ezeket az éveket milyen minõségben töltik az idõsek, éppen ezért a várható élettartam mellett az egészségben eltölthetõ életéveket is figyelembe kell venni. A 2011-es adatok alapján Magyarországon mindkét nem 65 éves korban még hat egészségben eltöltött évre számíthatott.

A hosszantartó idõskor gyakran komoly, elhúzódó betegségeket eredményez, ami nemcsak a beteg, de a család és a hozzátartozók számára is jelentõs érzelmi és pénzügyi terhet jelent. Az Allianz egy friss kutatása szerint a 40-50 éves korosztályban gyakori az idõs hozzátartozók ellátásával kapcsolatos aggodalom. Természetesen itt az anyagi terhek mellett egyéb, a gondozással kapcsolatos megoldandó kérdések is felmerülnek.

Az idõsek gondozásával kapcsolatos kihívások a jövõben még inkább súlyosbodni fognak, hiszen az elmúlt években jelentõsen megnövekedett kivándorlás mértéke várhatóan még tovább emelkedik, aminek hatására az idõs korosztálynak új megoldásokat kell találnia az olyan hétköznapi helyzetekre, amik az egymás mellett élõ generációknál még nem jelentettek problémát, mint például a mindennapi bevásárlás. A távolélõ gyermekek mindennapi segítségének pótlása adott esetben jelentõs anyagi megterhelést jelenthet számukra, éppen ezért az idõskori elõtakarékoskodás szerepe még hangsúlyosabbá válik.

„A társadalmi tendenciák hatásai a következõ évtizedekben még érezhetõbbek lesznek, mint eddig és ez mindenkit személyesen fog érinteni, az egyedüli kiutat az öngondoskodás jelenti. Éppen ezért az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatására van szükség, tudatosan kell készülnünk a jövõre”— mondta Kozek András, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese.