A magyarok 43 százaléka egyáltalán nem vesz részt szûrõvizsgálatokon
2014.07.03
Saját bevallásuk szerint tízbõl kilencen tesznek az egészségükért egészségesebb táplálkozással, a káros szenvedélyek kerülésével, szûrõvizsgálatokra azonban a lakosság egy jelentõs része egyáltalán nem jár. Pedig sok esetben egy-egy preventív vizsgálat során kifejezetten komoly betegségek mutathatók ki, és orvosolhatók idõben.

Egészségmegõrzés szempontjából a lakosság közel fele (48 százalék) tartja fontosnak az egészséges táplálkozást és ugyanennyien a káros szenvedélyektõl való tartózkodást, de csupán 42% értékeli fontosnak a szûrõvizsgálatok látogatását, míg 40 százalékuk a különféle vitaminokat, 34 százalékuk pedig a rendszeres testmozgást preferálja – derült ki a Generali Biztosító kutatásából.

A kutatás rámutat arra is, hogy a hölgyek az átlagnál magasabb arányban (66 százalék) vesznek részt egészségügyi szûrõvizsgálatokon, illetve kiemelkedik a szûréseken résztvevõk közül az 50 feletti korosztály is, akiknél az átlagoshoz képest közel 20 százalékkal magasabb a megelõzõ vizsgálatok látogatása.

2011-ben ezek az arányok még valamennyivel magasabbak voltak: a megkérdezettek 55 százaléka vallotta, hogy odafigyel az egészségesebb táplálkozásra, 50 százalék tartózkodott a káros szenvedélyektõl, és 52 százalék válaszolta, hogy szûrõvizsgálatokra jár azért, hogy egészségesen élhessen tovább.

2014-ben azonban a 18-75 éves korosztály 43 százaléka egyáltalán nem vesz részt szûrõvizsgálatokon. Legtöbben idõhiánnyal indokolták távolmaradásukat (25 százalék), míg 16 százaléknak eszébe sem jut ez a lehetõség. A megkérdezettek 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincs elég információja a vizsgálati lehetõségekrõl, azt sem tudja pontosan, milyen intézménybe kellene mennie, míg 7 százalék egyértelmûen a pénzhiányt, 4 százalék pedig a nagy távolságot nevezte meg a távolmaradás okának.

A kutatásból az is kiderült, hogy a résztvevõk mintegy 10 százaléka sajnálatos módon semmit sem tesz az egészsége megõrzése érdekében, ez az arány 2011-ben még csak 6 százalék volt.

A Generali Egészségprogram a távolmaradás szempontjából leggyakrabban említett okokra ad megfelelõ megoldást: elõre egyeztetett idõpontokra érkezhetnek az ügyfelek a vizsgálatokra, nincs várakozási idõ. A Generali Egészségprogram akár már havi 5-10 ezer forintért szûrõvizsgálatokat, labor- és diagnosztikai vizsgálatokat, járóbeteg-ellátást valamint akár ambuláns mûtéteket is tartalmaz, így a szûrõvizsgálatoktól való távolmaradást ebben a konstrukcióban a több tízezer forintos egyszeri költségek sem indokolhatják.

„Kellõ odafigyelés, törõdés, rendezett környezet, modern felszerelés, gyors és szakszerû ellátás, rövid várakozási idõ, ez a Generali Egészségprogram, amelyben maradéktalanul teljesülnek az egészségügyi ellátással kapcsolatos elvárások. Mi a Generali Biztosítónál továbbra is stratégiai területnek tekintjük ezt a fajta, úgynevezett szolgáltatás-finanszírozó egészségbiztosítást, mert úgy gondoljuk, ez egy fontos biztosítási forma, függetlenül attól, hogyan is alakul az állami ellátás rendszere. A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a magánbiztosításokra ezen a területen szükség van, ez pedig Magyarországon is beigazolódott, a magyar lakosság és a biztosítási szektor életében is helye van a szolgáltatás-finanszírozó biztosításoknak” – mondta Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási igazgatója.

Emellett a szakember szerint a szûrõvizsgálatok az egészségmegõrzés alapját jelentik – ahogy a kutatásból is kiderült, a szûrésre járók 5 százalékánál fedeztek fel valamilyen további kezelést igénylõ betegséget. A program keretében többféle szûrõvizsgálaton is részt vehetnek a biztosítás terhére, így például melanóma (bõrrákszûrés)-, szájüregi- és fogászati szûréseken illetve egyéb szûréseken is.

A kutatás rámutat arra is, hogy az egyes szûréstípusok látogatottságában hatalmas eltérések vannak. Azok körében, akik legalább évente egy alkalommal részt vesznek egészségügyi szûrõvizsgálaton a sok esetben elõírt tüdõszûrés áll az elsõ helyen (69 százalék). A nõgyógyászati a második (48 százalék), míg a fogászati szûrés a harmadik (45 százalék) leggyakoribb.

Ijesztõ adat ugyanakkor, hogy bõrrákszûrésen a szûrésekre járók közül is csak minden 10. személy vesz részt. Pedig a szûrések fontosságát támasztja alá az a tény, hogy az idõben felismert betegségeknél többszörös az esély a gyógyulásra, a megfelelõ életminõség megtartására. Például a kezdeti stádiumban felismert magas vérnyomás, cukorbetegség esetén megfelelõ kezeléssel számos késõbbi súlyos szövõdmény megelõzhetõ, a melanóma esetében pedig a betegség korai felismerésekor akár 90 százalék is lehet a teljes gyógyulás aránya.