A szállítmánybiztosítási piac helyzetét, a fuvarozókra és szállítmányukra leselkedõ veszélyeket elemezte a CIG Pannónia. E szerint a legnagyobb kárértékekkel általában a lopások járnak, amelyek többsége szervezett módon zajlik. A rakományok kifosztására specializálódott bûnbandák semmit nem bíznak a véletlenre: az értékes árukról bennfentes információkat szerezve, vagy azokat kifigyelve célzottan csapnak le.

Fõként olyan termékre – pl. márkás ruházatra, vagy elektronikai cikkekre – utaznak, amelyek könnyen értékesíthetõek a feketepiacon. Támadásaiknak elsõsorban a nemzetközi forgalmat bonyolító kamionok vannak kitéve. A rablások többségében a kamionok teljes szállítmányát eltulajdonítják, ami átlagosan 10 millió forintos kárt jelent, de szállítmánytól függõen, akár 80-90 millió forintra is rúghat az okozott kár. A vasúti-, vízi- és légi szállítás esetében ezzel szemben inkább a 3-500 ezer forintos nagyságú dézsmakárok jellemzõek.

„A kamionszállítmányok ellen elkövetett bûncselekmények a legtöbb esetben a sofõr kényszerítésével, vagy a ponyva felvágásával történnek. Az utóbbi idõben viszont olyan eset is elõfordult, hogy a közúton közlekedõ kamiont menet közben fosztották ki a tolvajok” – mondta el Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT Zrt. vezérigazgatója. A biztosító tapasztalatai szerint a szegényebb országokban, elmaradottabb terülteken aktívabbak és trükkösebb módszereket is alkalmaznak a kamionokat fosztogató bûnszervezetek.

Fentiek mellett a balesetek és a nem megfelelõ szállítási körülmények is jelentõs kárt okozhatnak a rakományban. A szállítás legtöbb kárral járó mozzanata az áruk fel- és lerakodása, de a megfelelõ rögzítés hiánya, az elégtelen csomagolás, a nem megfelelõ hõmérséklet, illetve páratartalom is gyakran okoz pár százezer forintos károkat a rakományban – hívja fel a figyelmet a CIG Pannónia. A károk kockázata megfelelõ óvintézkedéssel mérsékelhetõ. Ez fuvarozói felelõsségbiztosítás, vagy szállítmánybiztosítás mellett is lényeges, mert káresemény után azt is meg kell vizsgálni, hogy a biztosított fél eleget tett-e kármegelõzési kötelezettségének.

„További piaci tendenciaként kell megemlíteni, hogy a gazdasági válság óta csak a legszükségesebb esetekben kötnek biztosítást, például ha a megbízó azt megköveteli, vagy ha lopás szempontjából kockázatos (lopásérzékeny) a rakomány. Problémát okozhat az is, ha nem körültekintõen választják ki a biztosítási fedezetet, illetve nem figyelnek oda arra, hogy az a szállítás minden szakaszára, például a legtöbb kockázattal járó ki- és bepakolásra is kiterjedjen. Megfelelõ biztosítás híján így a fuvarozó, illetve megbízója szenvedi el teljes egészében a kárt”- mondta el Busa Zoltán.