A Libanonban született amerikai Nassim Nicholas Taleb 2007-ben írt, „A fekete hattyú avagy a legváratlanabb hatás” címû könyve a nagyon ritka események statisztikai vizsgálatával és az ilyen jellegû, ténylegesen bekövetkezõ politikai, gazdasági és nem utolsósorban kulturális események elemzésével foglalkozik. Ilyen esemény volt többek között a szeptember 11-ei terrortámadás, vagy a 2004-es Indiai Óceánon bekövetkezett cunami. Elmélete egy csapásra népszerûvé vált, miután kiderült, hogy már 2007-ben megjósolta a 2008/2009-es világgazdasági válság eljövetelét, s a Fannie Mae amerikai állami jelzálog-hitelezõ összeomlását. Azóta az elméletet alkalmazták a British Petroleum (BP) mélytengeri fúrótornyának, a Deepwater Horizon felrobbanására, de a 2011 elején kirobbant arab forradalmakra is.

Ma, a black swan eseményekre úgy tekintenek, mint a három kockázati típus egyikére. Az elsõ, az „ismert kockázat”, melyet a cégek azonosítani tudnak, ezáltal elkerülhetõek, vagy hatásuk csökkenthetõ. A második a „felmerülõ kockázatok”, melyek ugyan ismertek lehetnek, de következményeik teljes mértékben még nem világosak. A harmadik típusba a tartoznak a black swan események, vagyis olyan rendkívüli következményekkel járó szituációk, amelyeket majdhogynem lehetetlen elõre megjósolni, és csak utólag próbál magyarázatot találni rájuk a szakma. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre gyakrabban következnek meg olyan esetek, melyek a black swan kategóriába sorolhatók, vagyis a fekete hattyú – amit magyarul hívhatnánk fehér hollónak is – szürkül, vagyis ahelyett, hogy ritka, „kiugró” események lennének, egyre inkább részei a mai, gyorsan változó és bizonytalan világunknak.

Az A.M.Best legutóbbi jelentésében azt állítja, hogy bár sikerült az európai biztosítóknak stabilizálni mûködésüket a pénzügyi válságot követõen, azonban érdemes fokozott figyelmet szentelniük azoknak a kockázatoknak, melyek igen váratlanul bukkannak fel, de hatásuk olyan jelentõs lehet, hogy alapjaiban rázza meg fizetõképességüket és kapitalizációjukat.

A hitelminõsítõ “The Grey Swans: Top 10 Threats to European Insurers’ Financial Strength” címû jelentésében a fenyegetések között említi a terrorista eseményekhez kapcsolódó veszteségeket, a járványokat, az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófákat, a globális felmelegedés miatti súlyos áradásokat, erdõtüzeket, földrengéseket, de a pénzügyi rendszert érintõ sokkokat is.

Ezeket a kockázatokat tehát megkülönbözteti a jelentés a nagy valószínûséggel, de nem túl súlyos hatással járó, valamint a „black swan” eseményektõl, és azok közé sorolja õket, amelyek pusztító hatással lehetnek a biztosítók pénzügyi erejére, vagy arra a piacra, amelyen belül mûködnek.

A kockázatkezelés hiányát, a hiperinflációt, a kamatlábak hirtelen mozgását, a modell-hibákat, az alternatív tõke beáramlását, a szigorúbb szabályozásból eredõ kockázatokat, valamint a tehetséges munkavállalók elvesztését is a lehetséges, súlyos következményekkel járó kockázatok közé sorolja az A.M.Best.

Ezek a kis valószínûségû, de nagyon súlyos következményeket hordozó események veszélyeztetik az európai biztosítók hitelminõsítését és pénzügyi erejét, amely a válságot követõen megerõsödni látszott. A jelentés szerint az elmúlt két évben ugyanis az alacsony kamatlábak, alacsonyabb reálhozamok és egyre szigorúbb szabályozási környezet ellenére is növekedni tudtak az európai biztosítók.

Ehhez az kellett, hogy az európai biztosítók átalakítsák termékeiket, csökkentsék befektetési portfolióik kockázatát és finomítsanak eszköz-forrás megfeleltetési stratégiájukon. Azonban még így is nagy bizonytalansággal kell szembenézniük a biztosítóknak az eurózónában – állapítja meg a hitelminõsítõ.

Az A.M.Best szerint a biztosítótársaságoknak úgy kell szervezniük üzleti tevékenységüket, hogy kellõ idõt és forrásokat fordítsanak a súlyos hatásokkal járó, de kis valószínûséggel bekövetkezõ eseményekre is. Ezeket nevezi a jelentés „grey swan” eseményeknek, az ismert ismeretleneknek, szemben a „black swan”, vagyis teljesen ismeretlen kockázatokkal, amelyeket gyakorlatilag lehetetlen kezelni, fedezni.

Az A.M.Best szerint a biztosítótársaságoknak be kellene építeniük ezeket az eseményeket is kockázatkezelési stratégiájukba, hogy ellen tudjanak állni a jelentésben taglalt súlyos forgatókönyveknek.