Az idõben leadott árvíz-elõrejelzés és az árvizek okozta vészhelyzetek valós idejû nyomon követése életeket menthet, emellett segítségével megelõzhetõ az ingatlanok és ingóságok, az infrastruktúrák és a környezet károsodása. Az Imprints,a WeSenseIt és az UrbanFlood csak három az Unió által finanszírozott azon projektek közül, amelyek keretében egyedi árvízi elõrejelzõ és figyelmeztetõ rendszereket fejlesztettek ki az érintett lakosság tájékoztatására. Az Imprints nevû projekt lényege az árvíz-kezelés és az árvizek megelõzése. Keretében korai figyelmeztetõ rendszert dolgoztak ki annak érdekében, hogy a villámárvizekre való reagálás ideje hozzávetõleg két órára vagy annál kevesebbre csökkenjen, és az érintettek biztonságos helyre menekülhessenek. A platform alapja a várható csapadékmennyiségek pontosabb elõrejelzése meteorológiai modellezés és idõjárási radarok segítségével. A szoftver meg tudja jósolni a felszíni vízmozgásokat, és teljes körû korai figyelmeztetõrendszerként mûködik az ilyen heves árvizek tekintetében, még a hordalék mennyiségét és a víz útjába kerülõ infrastruktúrák lehetséges sérüléseit is megbecsüli.
A spanyol, svájci és francia vízügyi és hidro-meteorológiai szolgálatok már használják e projekt újításait saját valós idejû elõrejelzõ rendszereik pontosabbá tételére. A projekt keretében kifejlesztett villámárvíz-elõrejelzéseket az európai árvíz-elõrejelzõ rendszer (EFAS) is igénybe veszi
A WeSenseIt projekt, amely 2016 szeptemberéig fut, más megközelítést alkalmaz: a korai elõrejelzésben fontos szerephez juttatja az emberi megfigyeléseket. A projekt keretében fejlesztés alatt álló alkalmazások segítségével bárki végezhet méréseket, és küldhet adatokat, valamint képeket mobiltelefonjáról. Az új technológiákat és megközelítéseket Olaszországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban tesztelik.
„Kifejlesztettünk olyan mobiltelefonos alkalmazásokat, amelyek segítségével az Egyesült Királyságban egy vízfolyás partján sétáló árvízi felügyelõ elektronikus címkével ellátott fényképet készíthet egy általa gyanúsnak ítélt helyzetrõl” – nyilatkozott a University of Sheffield munkatársa, Fabio Ciravegna. 2014 márciusának végén Olaszországban szimulációt végeztek mintegy 500 önkéntes részvételével arról, hogy Vicenza városát elönti a víz.
Árvíz idején a gátak és parttöltések veszélybe kerülnek. Az UrbanFlood projekt ezért érzékelõket fejlesztett ki a hozzájuk kapcsolódó technológiákkal együtt az árvízvédelmi gátak megfigyelésére, és esetleges átszakadásuk korai elõrejelzésére. A talajba ültetett érzékelõk figyelik a töltés állapotát, a vízszint változását, valamint más paramétereket, pl. hõmérséklet, nedvesség és földmozgások. Az így nyert információkat értékeli a projekt modellezõ szoftverje, és veszély esetén riasztást ad le. A szoftver ki tudja számítani a gát átszakadása esetén az ár sebességét, és még arra is javaslatot tesz, hogy hogyan érdemes evakuálni az érintetteket.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelõs uniós biztos a következõket nyilatkozta: „Az EU továbbra is beruház az árvízkezeléssel és -megelõzéssel kapcsolatos kutatásba és innovációba. Szeretnénk segíteni a kormányokat a megfelelõ és összehangolt intézkedések meghozatalában, amelyekkel csökkenthetõk az áradások jelentette kockázatok, és megvédhetõk az állampolgárok.”
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szintén hozzájárul az árvizekkel kapcsolatos kutatáshoz európai és globális nyomon követõ elõrejelzõ rendszerek kifejlesztésével.
Az európai városok több mint kétharmadának rendszeresen kell foglalkoznia árvízvédelmi kérdésekkel – olvasható az UrbanFlood weboldalán. Ezek olyan kérdések ráadásul az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsõséges idõjárási események miatt ráadásul várhatóan súlyosbodni fognak. A korai elõrejelzõ rendszerek ezért a jövõben döntõ szerephez juthatnak az árvízkockázatok csökkentésében azáltal, hogy még az esemény bekövetkezte elõtt észlelik és elõrejelzik a katasztrófákat, és folyamatosa információkat küldenek arról.
A következõ 70 évben az árvizek által érintett lakosság száma minden évben meg fog duplázódni, miközben a károk is emelkednek – állítja a WeSensIt projekt. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság továbbra is jelentõs összegeket kíván befektetni árvízi védekezéshez és megelõzéshez kapcsolódó kutatásba és innovációba. A mostani három projekt összesen 11 millió euró támogatásban részesült.
Az Imprints 3,3 millió euró uniós finanszírozásban részesült, 7 országból (Dél-Afrika, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Svájc) 18 kutatóintézmény vett benne részt, valamint az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja. A WeSenseIt 5,4 millió euró támogatást kapott, a köz- és a magánszféra szereplõit hozta össze, és nyolc kkv vesz benne részt: Quinary (Olaszország), Disdrometrics (Hollandia), HydroLogic Research (Hollandia), Software Mind (Lengyelország), Advantic Sistemas y Servicios (Spanyolország), Starlab Barcelona (Spanyolország), Sensorscope (Svájc) és Knowledge Now (Egyesült Királyság). Az UrbanFlood esetében az EU kb. 2,3 millió euró értékû támogatást nyújtott. A projektben részt vett a TNO, egy holland információs technológiai cég, a University of Amsterdam (Hollandia), a STOWA, amely a holland vízügyi hatóságok számára végzi a kutatások összehangolását, a Cyfronet lengyel számítástechnikai kutatóintézet, a Siemens oroszországi képviselete, valamint a HR Wallingford, egy brit tanácsadó cég.