Egyre nagyobb figyelmet kapnak a biztosítók az európai uniós politikusok részérõl, akik befektetõket keresnek a hosszú távú infrastrukturális projektek számára, hogy megpróbálják fellendíteni a régió döcögõ gazdasági fejlõdését. Az Európai Bizottság ma készül közzétenni a biztosítókra vonatkozó új tõkeszabályokat, amelyben alacsonyabb tõkekövetelményeket határoznának meg az olyan befektetések esetében, amelyek hosszú távú projekteket finanszíroznak – közölte Klaus Wiedner, az EB pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó részlegének biztosításokért és nyugdíjakért felelõs részlegének vezetõje.
Michel Barnier, az EU pénzügyi szolgáltatásokért felelõs vezetõje tavaly új befektetésialap-keretre tett javaslatot, amely azon befektetõk igényeihez igazodna, akik pénzüket hosszú távon szeretnék vállalkozásokba és projektekbe fektetni. A magánkézben lévõ európai hosszú távú befektetési alapok (European Long-Term Investment Funds – ELTIF-ek) kizárólag olyan vállalkozásokba fektetnének be, amelyeknek hosszú távon van szükségük pénzeszközökre. Ezen alapokat mind a 28 tagállamban értékesíteni lehetne.
Ezek az alapokat kizárólag hosszú távú, fõleg infrastrukturális befektetések felé terelnék, így olyan projektek juthatnának forráshoz, amelyet az EU támogatni szeretne.
Az EB tervei szerint az ezen alapokba történõ befektetések alacsonyabb kockázati súlyozást kapnának, amely a biztosítók esetében alacsonyabb tõkekövetelményeket eredményezne – közölte Wiedner. Ugyanez vonatkozna az európai kockázatitõke-alapokra, az EU másik „sajátmárkás” befektetési eszközeire.
A jogszabályokat tehát már megteremtették az ELTIF-ek számára, azonban a döntés még a nemzetek és az EU törvényhozóin múlik velük kapcsolatban.
Az európai biztosítók szövetsége, az Insurance Europe abban bízott, hogy ennél többet is megtesznek az infrastrukturális beruházások elõsegítése érdekében, például egy külön eszköz-osztály létrehozásával – közölte a szervezet fõigazgató-helyettese. Olav Jones szerint a tõkekövetelmények még mindig túl magasak az eszközök valós kockázatához képest, amely akadályt jelent az ágazat számára a befektetéseik növelésében.
A Bizottság által bemutatásra kerülõ intézkedések formája az úgynevezett felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely a Szolvencia II szabályait részletezi. A szöveget elküldik a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek, amelyek kifogást emelhetnek ellene, mielõtt az hatályba lépne.
A biztosítók arra kérték az EB-t, hogy csökkentse az infrastrukturális projektekre vonatkozó tõkekövetelményeket, hogy beruházásaik minél nagyobb részét tudják ezen magas hozamú eszközökre fordítani.