Az immár hatodik éve elkészített felmérésben az egyes országok nyugdíjrendszereit több mint 40 indikátor mentén hasonlították össze, melyek három részindext alkottak: ezek a megfelelõség (40%), a fenntarthatóság (35%) és az integritás (25%).

A felmérésbe bekerülõ új európai országok közé tartozik Finnország, amely egybõl negyedik helyen végzett, integritás szempontjából pedig a valaha elért legmagasabb pontszámot, 91,1 pontot szerzett. Ausztria és Olaszország a 17., illetve 19. helyen végeztek, Franciaország és Lengyelország mögött, amely utóbbi két ország nyugdíjrendszere fenntarthatóságának köszönhetõ.

Olaszország negatív rekordot döntött azzal, hogy fenntarthatóság szempontjából a legalacsonyabb pontszámot érte el. Ebbe a részindexbe olyan mutatók tartoznak, mint a lefedettség, a befizetések szintje, a demográfia és az államadósság. Olaszország 13,4 ponttal kissé az osztrákok (18,9) mögött végzett a kategórián belül.

Fenntarthatóság szempontjából Brazília érte el eddig legrosszabb pontot, 2013-ban 26-ot, amely idén csekély mértékben, 26,2-re javult.

Szintén idén került be a felmérésbe Írország, amely a 12. helyen végzett az összesítésben, Németországgal együtt. Írország a megfelelõség részindex esetében megelõzi a szomszédos Egyesült Királyságot, azonban fenntarthatóság szempontjából azonban jóval elmarad attól.

Dánia pontszáma idén 82,4-re emelkedett, köszönhetõen mindhárom részindex javulásának, ezzel jóval megelõzte az õt követõ két országot. A jelentés külön kiemelte az ellátások védelmének fokozását csalás, vagy a szolgáltató fizetésképtelensége esetén, továbbá azt is megjegyezte, hogy a pontszám emelkedése mögött számos kisebb tényezõ is szerepet játszott, mint például a megtakarítási ráta emelkedése.

Ausztrália esetében külön megdicsérte a Mercer a kötelezõ hozzájárulás szintjének a mostani 9,5%-ról, 12%-ra növelését. Utóbbi azonban csak 2021 után lép életbe, az eredetileg tervezett 2019 helyett.

Hollandia pontszáma szintén emelkedett idén, azonban csak 0,9 ponttal, ami elsõsorban a jogszabályi változásokkal magyarázható.

Franciaország és Németország is jelentõs növekedést ért el az összesített pontszámok tekintetében, elõbbi esetében ez a minimális nyugdíjösszeg emelkedésének volt köszönhetõ.

Az Egyesült Királyságban az automatikus beléptetés bevezetése, és a járulékkulcsok emelése jelentett plusz pontszámot idén, megelõzve ezzel Szingapúrt, megõrizve a 9. helyet a rangsorban.

Lengyelország a 15. helyre, Franciaország mögé csúszott, miután fenntarthatóság és megfelelõség részpontszámaiból is veszített. A jelentés szerint Lengyelországnak továbbra is jelentõs szerepet kellene szánnia a második nyugdíjpillérnek.

Svédország és Svájc is csak egy-egy helyet veszítettek a rangsorban Finnország felvételével.