Átalakul a szociális támogatási rendszer
2014.12.02
Várhatóan jövõ év március 1-jével alakul át a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal a kormány célja az, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az õket megilletõ támogatási formákhoz - közölte Czibere Károly szombaton Budapesten, egy más témában tartott rendezvényen újságíróknak.

A szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelõs államtitkár elmondta, több eddigi szociális támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem fog csökkenni.

Korábbi cikkünk: Ennyit költenek az egyes országok jóléti kiadásokra

A változtatások szerint szociális támogatásoknak két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetõk. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosítsanak egyfajta minimumot a túléléshez, ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy más családi kiadás kifizetése.

A - járásoktól kérhetõ - jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az idõskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozáshelyettesítõ támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodotti és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély). A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.

A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésbõl finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján. Az önkormányzatoktól kérhetõ kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen települési támogatás lesz; ebbe tartoznak majd bele a korábbi különbözõ átmeneti-, családi krízis-, lakásfenntartási- vagy más címen kifizetett segélyek.

Czibere Károly elmondta, a települési támogatások felsõ határa (az öregségi nyugdíjminimum összege) legfeljebb 28 500 forint lehet havonta.

Az államtitkár véleménye szerint igazságosabb lesz a rendszer, hiszen helyben, az önkormányzatoknál jobban látják, ki a valóban rászorult, és ki az, aki csak vissza akar élni a támogatási rendszerrel. Arra is felhívta a figyelmet, nem történhet meg, hogy egy szegényebb önkormányzat nem tud települési támogatást adni az ott élõknek.

Czibere Károly közlése szerint ma 261 olyan város van Magyarországon, amelyek a jelentõs mértékû iparûzési adóbevételükbõl ki tudják majd fizetni ezeket a támogatásokat, a többi önkormányzat a központi költségvetési támogatásból kapja meg a szükséges forrásokat. Jelezte: erre várhatóan 30-34 milliárd forintos keretet különítettek el egy differenciált területi kiegyenlítési rendszerben.

Az államtitkár az átalakítást azzal indokolta, hogy átláthatatlan volt a szociális támogatási rendszer, és nagyon kusza volt az is, milyen segélyt finanszíroznak helyi, járási vagy állami szinten. Utalt arra is, hogy az önkormányzatok jelzései szerint sok volt a visszaélés, becslések szerint pedig a támogatások mindössze 60 százaléka jutott el a legrászorultabbakhoz.