Az immár harmadik éve mûködõ díjtámogatott agrárbiztosítási rendszerben idén fordul elõször elõ, hogy a kérelmekben szereplõ díjtámogatási összegek meghaladják a keretet. Ezért miközben a korábbi években az ezt elõre kérelmezõ ügyfelek valamennyi növénybiztosítási variáns esetében megkapták a maximálisan adható 65 százalékos utólagos díjtámogatást, az idén várhatóan rendszerenként változik majd a felosztás.

A szántóföldi növényekre, a borszõlõre és az almára kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke, miközben a jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára köthetõ, jégesõ, fagy-, vihar- és tûzkárbiztosítások (B típus) esetén 48 százaléknyi, míg a többi konstrukció (C típus) esetén 30 százalékos visszatérítésre számíthatnak a termelõk.

„Az elmúlt évek kedvezõ tapasztalatai, illetve a támogatott biztosítások fokozatosan szélesedõ kockázati köre miatt a mezõgazdasági termelõk közül egyre többen élnek a díjtámogatással – magyarázza Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. – A konstrukció komoly elõnye, hogy erõsíti a termelõk öngondoskodási hajlandóságát, ezért fontos, hogy a jövõben is megfelelõ mértékû segítségre számíthassanak azok, akik élnek ezzel az eszközzel. Ehhez azonban jövõre mindenképpen növelni kell majd a keretösszeg mértékét.”

A gazdák folyamatos igénye, hogy a növénybiztosításokon túlmenõen a támogatások egyes állattartási kockázatokra is terjedjenek ki a jövõben. Az idei tapasztalatok is azt indokolják, hogy a kiemelt kockázatú állatbetegségekre vonatkozó biztosítások (2014-ben ilyen volt a szarvasmarha-, juh- és kecskeállományt veszélyeztetõ úgynevezett kék nyelv betegség) is preferált támogatást élvezzenek a jövõben.

Változások 2015-ben

Jövõre a gazdáknak figyelniük kell arra, hogy bármikor is tesznek biztosítási ajánlatot, arról 5 napon belül kell a kérelmet benyújtaniuk a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé. Szintén változik a díjigazolás kiállításának határideje: ezt az eddigi november 15-i határidõ helyett október 15-ig meg kell majd tenni.

„Célszerû lenne néhány ellentmondást is feloldani a jelenlegi szabályozásban – magyarázza a FBAMSZ szakértõje. – Ha ugyanis most ugyanaz az ügyfél ugyanarra a területre köt elõször téli fagykár elleni biztosítást, majd késõbb jégkárbiztosítást, a második biztosítását nem fogadják be a támogatott körbe.”

Továbbra is alapvetõ gond – fõként a szõlõ- és gyümölcskultúrák esetében – a folyósítás kedvezõtlen ütemezése. Jövõre az idei október 31-i határidõnél még korábban be kell majd fizetni a biztosítás teljes összegét ahhoz, hogy a díjigazolás elõre hozott határidejét tartani lehessen. A visszatérítés azonban továbbra is csak a következõ tavasszal jelenik meg a gazdálkodó számláján. Ez azt jelenti, hogy mintegy fél évre, a visszatérítés valós idõpontjáig a gazdálkodóknak kell elõfinanszírozniuk az akár több tízmilliós összeget. Akár az ütemezés változása, akár áthidaló lehetõségek bevezetése komoly segítség lenne a felelõsen gondolkodó, de megfelelõ likviditással nem rendelkezõ termelõk számára.

Nem könnyû eligazodni

Ha az egyes piaci szereplõk a túligénylés miatt 2015-ben is csak csökkentett mértékben kapják meg a díjtámogatást, még körültekintõbben kell majd kiszámolni azt az optimális biztosítási kombinációt, amely az adott termelõknek, termelési struktúrájuknak legjobban megfelel. A laikusok számára az is nehezíti az eligazodást, hogy az egyes biztosító társaságoknál nem ugyanazon növények és károkok szerepelnek az egyes kategóriákban.

Idéntõl immár négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A fentiek miatt egyre nagyobb szerep jut az ajánlatok összehasonlítását, a speciális kockázatok és kárrendezési sajátosságok mérlegelését, illetve az ár-érték arányú kiválasztást segítõ, a biztosítóktól független alkuszoknak