A lakástulajdonosok 13,8 százaléka, a bérlõk 25,4 százaléka esett bele a relatív jövedelmi szegénység kategóriába, ahol a háztartások jövedelme nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát. Mivel Magyarországon nem alakult ki olyan bérleti piac, mint Nyugat-Európában, ezért akik lakást bérelnek, azok zömmel valószínûleg nem önszántukból választották ezt – véli Déry Attila, az Otthon Centrum vezetõ elemzõje. Szerinte ebbõl fakadhat, hogy nagyobb a szegények aránya azoknál a háztartásoknál, amelyek lakást bérelnek.

A világgazdasági válság azonban átírta a helyzetet: míg a 2000-es évek elején jobban járt az, aki lakást vett, addig 2007-tõl már a bérlés látszik jobb befektetésnek. Ez abból fakad, hogy a 2000-es években emelkedtek az árak, a válság óta azonban csökkentek, vagyis az nyert, aki bérelt. Déry Attila szerint azonban most, újabb hét év után megint fordul a széljárás: most jobban megéri lakást venni, mint bérelni, hiszen az árak valószínûleg emelkedni fognak a következõ években.

Egy lakás árának 6-7 százaléka az éves bérleti díj, vagyis most ekkora éves hozamot kellene elérni egy befektetésen, hogy jobban megérje lakást bérelni, mint venni, ha stagnáló ingatlanárakkal számolunk. Miután emelkedni fognak az árak, ezért még nagyobb hozamot kellene elérni, amit biztonságos befektetéssel alig lehet, így méginkább megéri a vásárlás – mondta az Otthon Centrum elemzõje.