Hazánkban a bárányhimlõ a leggyakoribb bejelentett fertõzõ gyermekbetegség, mely a megbetegedések kétharmadában óvodás kor végéig fertõzi meg a gyermekeket. A kiütéseket, viszketést és lázat okozó fertõzés, egyes esetekben kórházi terápiát is igénylõ szövõdményekkel is járhat. A fertõzést egy vírus okozza, ami cseppfertõzéssel terjed, és mivel rendkívül ragályos, bölcsõdébe, vagy óvodába kerülés után a gyermekek nagy része megfertõzõdik. A beteg hosszú lappangási idõ után, nagyrészt 14 nap elteltével mutat tüneteket, viszont már a kiütések megjelenése elõtt 1-2 napban fertõz, így a betegség könnyen járvány kialakulásához vezethet.

Magyarországon a regisztrált bárányhimlõs esetek száma éves szinten 30-40 ezer körül alakul az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adatai alapján. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben, a leggyengébb hónapban is 237 megbetegedést regisztráltak. A legerõsebb hónapokban azonban 2014 januárjában 3540, márciusban 4254, majd májusban már 5149 emberen jelentkeztek a bárányhimlõ tünetei. Az elmúlt négy év csúcspontnak tekinthetõ 2011 márciusa, amikor kiemelkedõen sok, 6639 bejelentett esetet dokumentáltak.

Súlyos szövõdmények

„A bárányhimlõ többnyire enyhe lefolyású betegség, de komoly szövõdményeket is okozhat, ilyen például az agyvelõ-gyulladás és tüdõgyulladás. Ritkán, halálos kimenetelû is lehet, vagy súlyos szövõdménnyel járhat, késõi idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulhat. A leggyakoribb szövõdmény a hólyagos bõr felülfertõzõdése a test különbözõ részein, ami a gyógyulás után is gyakran maradandó hegekkel jár”- hívta fel a figyelmet Dr. Muzsay Géza a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke. „Bár kevesen tudják, de akár szívizom-, máj- vagy ízületi, csontvelõgyulladást is okozhat a bárányhimlõ. Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintõ jóindulatú gyulladás.”

A bárányhimlõ szövõdményeivel orvoshoz kerülõk jelentõs része egyébként korábban teljesen egészséges volt – igazolják az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának adatai, mely szerint az 1993 és 2006 között ápolt 98 szövõdményes bárányhimlõs beteg 76 százaléka korábban nem szenvedett más megbetegedésben.

Védõoltással megelõzhetõ – A döntés a szülõk kezében van

A megbetegedések kétharmada 6 éven aluliakat érint, de a 3-5 évesek között a leggyakoribb a megjelenése. A bárányhimlõ nem csak immunhiányos gyermekekre lehet veszélyes, teljesen egészséges gyermekek esetén is felléphet szövõdmény, ezért érdemes a megelõzést választani. Védõoltással a bárányhimlõ megelõzhetõ. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhetõ, de az OEK ajánlása szerint a legideálisabb a gyermekeknek 16-18 hónapos korban beadatni, minimum 6 hét különbséggel.

Dr. Muzsay Géza véleménye szerint lehetõleg egy éves kor után, de közösségbe kerülés elõtt mindenképpen ajánlott beoltani a gyermekeket az oltási séma alapján megfelelõ idõközben adott 2 védõoltással. „Bölcsõdébe, óvodába kerülve szinte mindegyik beoltatlan gyermek megkapja a betegséget, ami gyorsan járványok kialakulásához vezethet. Azokban a praxisokban ahol magas a bárányhimlõ elleni átoltottság, szinte teljesen megszûnt, vagy évi egy-két esetre csökkent a megbetegedések száma. A szabályoknak megfelelõen beadott bárányhimlõ elleni védõoltás a védekezés hatékony eszköze.”

Nem családbarát megbetegedés

Egy családon belül a második illetve harmadik családtag bárányhimlõ-fertõzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart. Ha az óvodás gyermek védõoltást kap, akkor egyúttal megelõzhetõ az is, hogy a kisebb testvérét – vagy a fertõzésen még át nem esett várandós anyukáját, aki esetleg az életkora vagy állapota miatt nem kaphat védõoltást - megfertõzze.

A bárányhimlõs megbetegedés további problémája, hogy a magas fokú fertõzési arány miatt, egy családon belül a testvérek rövid idõn belül jelentkezõ egymás utáni megbetegedését okozhatja, így az egyik szülõ hosszú idõre, hetekre kieshet a munkavégzésbõl.

Tévhitek

A betegség kezelésével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Érdemes figyelni arra, hogy a helyes kezelés csökkentheti a szövõdmények kialakulásának kockázatát. Sokan úgy vélik, jobb átesni rajta, miközben nem jósolható meg, hogy kinél lesz súlyos lefolyású, vagy szövõdményekkel járó a bárányhimlõ.

Téves információ az is, mely szerint, ha most beoltják a gyereket, akkor felnõttként lesz beteg. Jó tudni, hogy az oltás nem terheli a szervezetet, sõt mûködésre serkenti az immunrendszert.

Felnõttkori bárányhimlõ – még a sztárokat sem kíméli

Nem feledkezhetünk el róla, hogy a bárányhimlõ nem csak gyermekbetegség. Akik gyermekkorban nem estek át rajta, azok felnõttkorban még fogékonyak, ez a magyar felnõtt lakosság 10-15 %-át érinti. A felnõttkori bárányhimlõ rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár. A felnõtteknek számolni kell az övsömörrel is, ami a bárányhimlõ által okozott ideg- és bõrgyulladás. A betegséget a bárányhimlõért is felelõs varicella vírus okozza, úgy, hogy a bárányhimlõ javarészt gyermekkori átvészelése után a vírus megbújik a szervezetben, és évekkel késõbb aktiválódik, övsömört okozva.

Az elmúlt években több híresség is átesett bárányhimlõn. Kótai Mihály bokszoló megbetegedésekor feleségének és öt hónapos kislányának el kellett otthonról költöznie néhány napra a fertõzésveszély miatt. 2014 decemberében pedig Angelina Jolie megbetegedése hívta fel a figyelmet a bárányhimlõ elleni védekezés fontosságára.