Több mint 1000 fõt kérdezett meg a Genertel Biztosító Zrt. egy online felmérésen. A kutatás során 3 nagy csoportba sorolták az egyes kérdéseket; biztosítási szerzõdések határidõi és fizetési kötelezettségek, káresemény bekövetkeztekor esedékes tudnivalók, valamint szerzõdés-és gépjármû tulajdonos váltáskor fontos teendõk a biztosító felé.

A válaszok alapján jól látszik, hogy milyen problémákkal és bizonytalanságokkal „küszködnek” a magyarok, legyen szó a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás (KGFB) kötésérõl, vagy csak szimpla – szakértõk által magától értendõnek mondott, de a valóságban nehezen értett- biztosítási alapfogalmakról.

„A helytelen válaszok legnagyobb arányban, közel 39 százalék, a különbözõ határidõkkel, illetve biztosítási díj vagy díjrészlet fizetésével kapcsolatos hiányosságokkal, félreértésekkel kapcsolatosan érkeztek. 26 százalék azok közül, akik nem tudták a helyes választ, a kárrendezés esetén elõforduló teendõkkel nincsen tisztában. 35 százalék pedig a szerzõdés vagy tulajdonos váltáskor nem tudja, hogy milyen teendõi vannak a biztosítója felé.”- emelte ki a felmérés fõbb eredményeit Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója.

„Mit-mikor-kinek” – biztosítási határidõk és fizetési kötelezettségek

1.  Hogyan és milyen határidõvel mondható fel egy biztosítási szerzõdés?

Biztosítási szerzõdés felmondása csak abban az esetben érvényes, ha az írásbeli felmondólevél legalább 30 nappal az évforduló elõtt beérkezik a felmondani kívánt biztosítást nyilvántartó biztosítóhoz. A biztosítási szerzõdés felmondását faxon, postán, vagy személyesen lehet a biztosítóhoz eljuttatni. Fontos tudni, hogy a felmondásnál nem a feladás dátuma, hanem a biztosítóhoz történõ beérkezés dátuma számít.

2.  Milyen következményekkel jár, ha nem fizetjük be a KGFB díjat a megadott határidõn belül?

Abban az esetben, ha az esedékes biztosítási díj nem érkezik be a biztosítóhoz az esedékesség napjáig, kezdetét veszi a 60 napos türelmi idõszak. Annak érdekében, hogy a biztosítási fedezet folyamatossága ne szakadjon meg, a türelmi idõszak alatt a szerzõdõnek lehetõsége van még befizetni az elmaradt biztosítási díjat. Amennyiben a türelmi idõ alatt sem érkezik be a díj a biztosítóhoz, úgy a biztosítási szerzõdés megszûnik díj nemfizetés miatt. Ezt követõen fedezetlenségi díjat kell fizetni az újrakötés napjáig.

3. Szükség van-e zöldkártyára az EU-ban?

A kötelezõ felelõsségbiztosítás szerzõdés fedezetének igazolására az Európai Gazdasági Térség tagállamai,valamint Svájc a Zöldkártya helyettesítéseként a gépjármû forgalmi rendszámát és a gépjármûvön ovális mezõben külön elhelyezett országjelzést is elfogadják. Az Európai Unió tagországai azon rendszámtáblái esetében, amelyek a bal oldalukon, vagy a bal felsõ sarokban függõleges kék mezõben a körben elhelyezkedõ 12 sárga csillagot és alatta a kiadó állam jelzését tartalmazzák, a rendszámtáblán kívül nincs szükség külön biztosítási igazolóeszközre.

4. Mi történik akkor, ha öröklünk egy személyautót és így gépjármû biztosítási kötelezettségünk lesz?

Gyakori probléma, hogy az örökösök nem tudják, hogy mi a teendõ az üzembentartó elhalálozása esetén. Ebben az esetben az üzemben tartó halála esetén, a szerzõdés legkésõbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerõre emelkedésétõl számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzõdést díjfizetéssel hatályban tartja.

„ Ki felel és miért” – tudnivalók káreseménynél

1. Hogyan történik a kár értékének meghatározása közúti baleset esetén?

A legtöbb esetben a gépjármûvek sérülnek a közlekedési balesetekben. Ilyen esetben a biztosító a javítási költséget téríti meg, illetve ha a javítás nem gazdaságos, akkor u.n. (és jellemzõen gazdasági) totálkárról van szó. A kárt a biztosítónak be kell jelenteni, majd a biztosító annak érdekében, hogy kárt fel tudja mérni, elvégzi a sérült jármû szemléjét. A szemle elvégzéséig ezért nem szabad megváltoztatni a jármû állapotát. A biztosító a szemle alapján kerül abba a helyzetbe, hogy kártérítési javaslatot tehessen. Amennyiben tudjuk, hogy a jármû javítását mely szervizben kívánjuk elvégeztetni, adhatunk meghatalmazást a szerviznek a biztosítási ügyintézésre is (ezt a legtöbb szerviz vállalja). Ez esetben szükség lesz a szerviz javítási árajánlatára (kalkulációjára) is.

Szerzõdés vagy tulajdonos váltás – ne felejtsük!

1. Ki érvényesítheti a bónusz fokozatot biztosító váltáskor?

Az új biztosító a kártörténeti adatokat a Központi Kárnyilvántartó Rendszerbõl kéri le, ezzel teljesen tehermentesítve az ügyfelet. Ennek feltétele, hogy pontosan közöljük az új biztosítóval a korábbi biztosításunkra vonatkozó adatokat, így a korábbi biztosítónk megnevezését és legalább a korábbi biztosításunk kötvényszámát, vagy ha rendelkezésünkre áll, a kártörténeti azonosító számunkat is.

2. Gépjármû eladásnál hogyan vezetik át az ügyfél bónuszát egyik autóról a másikra?

Ebben az esetben is a Központi Kárnyilvántartó Rendszerbõl kéri le a biztosító az adatokat. A bonus besorolásunkat csak azt követõen érvényesíthetjük, hogy a korábbi gépjármûvünket eladtuk. Amennyiben ez már az új gépjármû megvásárlása elõtt megtörtént, akkor a bonus besorolásunkat rögtön érvényesíthetjük.