Tavaly az EU lakosságának 2,4% -a szenvedett legalább egy munkahelyi balesetet, legalábbis olyat, amit le is jelentettek. Az Eurostat adatai szerint hazánkban nemzetközi összehasonlításban meglehetősen kevés balesetről számoltak be tavaly.

2020 -ban a dolgozók 2,4% -a számolt be legalább egy munkahelyi balesetről a megelőző 12 hónapban, ami lényegesen alacsonyabb arány, mint a 2013-as 2,8%, vagy a 2007-es 3,2%. A csökkenés részben a COVID-19 járványnak köszönhető – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból.

A vizsgált 18 EU tagország közül 15-ben a mezőgazdasági, erdészeti és halászati szakmunkások, valamint a szakképzettséget igénylő egyéb ipari foglalkozásokat űzők jelentették arányaiban a legtöbb munkahelyi balesetet. Kizárólag ezt a foglalkozási csoportot tekintve a legtöbben Finnországban (19,1%), Svédországban (11,7%) és Luxemburgban (10,2%) regisztráltak balesetet. Ezzel szemben 2% alatti volt a balesetben érintettek aránya Lettországban, Horvátországban, Romániában, Magyarországon és Litvániában.

2020-ban az EU-ban dolgozók 10,3%-a számolt be arról, hogy munkával kapcsolatos egészségügyi problémái voltak az előző évben. 2020-ban uniós szinten a munkavállalók 6,0% -a szenvedett csont-, ízületi- vagy izomproblémáktól, amelyeket az előző év munkája okozott vagy rontott.

Ezek jelentik a legnagyobb fizikai kockázatot a munkában

Az uniós munkavállalók 13,2% -a számára a fárasztó vagy fájdalmas pozíciók jelentették a legsúlyosabb kockázati tényezőt fizikai egészségük szempontjából. Ezt követik az erős vizuális koncentrációval (10,0%), nagy terheléssel (9,1%) és ismétlődő kéz- vagy karmozgással (8,7%) járó tevékenységek.

A fáradtságot vagy fájdalmas testhelyzeteket a nők gyakrabban tartották kockázatnak, mint a férfiak (14,5% vs 12,2%). Ugyanez igaz az ismétlődő mozgásoknál is, amelyet a nők 10,8% -a, a férfiak 7,0% -a nyilvánított a legsúlyosabb fizikai kockázati tényezőnek. A gépek, kéziszerszámok és járművek használatát a férfiak 10,3% -a tartotta a legkomolyabb kockázati tényezőnek a munkahelyén, szemben a nők 2,4% -ával.

11 tagországban a foglalkoztatottak több mint fele pszichésen veszélyesnek tartja a munkáját

Az adatok alapján uniós szinten a 15-64 éves foglalkoztatottak 44,6% -a számolt be arról, hogy munkahelyén olyan kockázati tényezőkkel szembesül, amelyek mentális jólétét veszélyeztetik.

A 27 tagállamból 11 tagállamban a munkával kapcsolatos mentális kockázatokat jelentő emberek aránya meghaladta az összes foglalkoztatott felét. Svédország (76,4%), Görögország (69,1%) és Luxemburg (67,4%) tartotta a legmagasabb értékeket, míg Csehország (33,8%), Litvánia (26,7%) és Németország (25,8%) a legalacsonyabbat. Hazánkban ez az arány 35,1% volt tavaly, szemben a 2013-as 20,8%-kal.

Az időnyomás vagy a munka túlterheltsége volt a leggyakrabban említett kockázati tényező a munkahelyi mentális jólét szempontjából, amiről az EU-ban a foglalkoztatottak közel ötöde (pontosan 19,5 %) számolt be. A problémás ügyfelekkel, betegekkel, tanulókkal stb. való foglalkozás és a munkahelyi bizonytalanság volt a második és harmadik leggyakoribb mentális jólétet fenyegető kockázat, amelyet az emberek 10,4%-a, illetve 6,1%-a említett.

Az oktatás, valamint a pénzügyi és biztosítási tevékenységeket végzőket érintik a legkevésbé a fizikai kockázati tényezők, ugyanakkor a mentális jólétet érintő kockázatok tekintetében a harmadik és negyedik leginkább érintett ágazatnak számítanak. Érdekes megállapítása a felmérésnek az is, hogy a szállítás és logisztikai ágazat is azon ágazatok közé tartozik, ahol a legmagasabb arányban említettek dolgozók mind fizikai, mind mentális egészségüket fenyegető kockázati tényezőket.