Egy régi makroökonómiai megfigyelésre emlékeztetett az Aegon Prémium legutóbbi ügyfélklubjában tartott elõadása elején Tajti Imre, az Aberdeen Asset Management régiós befektetési vezetõje. Nevezetesen, hogy az európai piacok nagyjából másfél évvel követik az USA-beli ciklust. Éppen ezt látjuk most a beszerzési menedzser indexet nézve – mondta. A korábban szárnyaló USA mutatója lefelé fordult, miközben a botladozó EU kezd felzárkózni. Az elmúlt néhány évben (is) abszolút az USA húzta a világpiacot, de a mostani lassulástól nem kell megijedni, összességében nézve a helyzet kedvezõ, vonzó piaci lehetõségek vannak – nyugtatott meg. Az index továbbra is a fellendülést jelzõ 50-es érték felett van a világgazdaság egészét tekintve. A fejlett piacok kilátásai tehát jók, ez pedig pozitív hatással lesz az egy ideje gyengébben teljesítõ fejlõdõkre is.

A világot eluraló alacsony inflációt, sõt deflációt Tajti Imre elsõsorban az olaj és az élelmiszer árának csökkenésével magyarázta. Mint mondta, túlkínálat figyelhetõ meg a világban, ez okozza az alacsony értékeket. Ezt a helyzetet “pozitív deflációnak” nevezte, amely nem hordozza magában a defláció veszélyeit, és amúgy sem lesz tartós. A jegybankok pedig folytatják a monetáris lazítást – az Európai Központi Bank még csak most kezd bele igazán –, így erre az évre is megmarad a védõháló a piacok alatt.

Ebben a helyzetben természetes, hogy a kötvénypiacon a mélyben járnak a hozamok, nem ritka már a negatív hozam sem az állampapírok között. De még az egészen hosszú futamidejû papírok sem adnak értékelhetõ kompenzációt a pénz hosszú idejû használatáért. Elegendõnek tartja valaki az évi 20 bázispontos, azaz 0,2 százalékos kamatot azért, ha 10 évre befekteti valahova a pénzét? – tette fel a kérdést, és meg is válaszolta: a maga részérõl nem. Márpedig a 10 éves német állampapír most ennyivel “hálálja meg” a belefektetett bizalmat. Némi hozamot már csak elsõsorban a fejlõdõ piacoktól, illetve az USA bóvli kötvényeitõl lehet remélni.

A részvénypiacokat tekintve a fejlett piacok töretlenül emelkednek négy éve, a feltörekvõ piacok viszont maximum stagnálnak, így egyre nyílik az olló közöttük. Az utóbbiak gyenge teljesítményét azonban elsõsorban a dollár ereje okozta, a fejlõdõk nincsenek annyira rossz helyzetben, ahogy elsõ pillanatra látszik a grafikonokon. A fundamentumok rendben vannak, az államadósság szintje alacsony és nem is nõ, a fejlett piacok növekedése pedig pozitív hatással lesz rájuk is.

A befektetéseknél soha nem lényegtelen a devizák megválasztása, de most ez az egyik legfontosabb teljesítménytényezõ. Tajti Imre várakozása szerint a dollár erõsödése ugyan megtorpanhat, de hosszú távon az erõsödés folytatódhat, fõleg az euróval szemben.

Ezen a ponton Tajti Imre természetesen megkapta a forinttal, a forint jövõjével kapcsolatos kérdést. Erre válaszolva – a konkrét számokat tartalmazó jóslatoktól ugyan tartózkodva – elmondta: a forint most valamelyest alulértékelt, és vannak ugyan kockázatok, de nem sérülékeny. Nem lenne nagy meglepetés további erõsödése az euróval szemben, hiszen az EKB most az MNB-hez képest is ultralaza monetáris politikát folytat. Kérdés, hogy az infláció növekedésére hogy reagál majd az MNB. A szakember szerint mindenesetre az eddigi nyilatkozatokból és jelekbõl az olvasható ki, hogy az MNB inkább a növekedésre, mint az inflációra koncentrál.

A szokásostól eltérõen a befektetõi est vendégei két elõadást hallhattak. Havas Gábor, az Aegon Prémium üzletág vezetõje elmondta, hogy a portfólió évenkénti felülvizsgálata során kivezetik a saját kategóriájukban rosszul teljesítõ alapokat. Így kikerült egy Dél-Amerika alap a kínálatból, helyette vették be az annál sokkal jobban teljesítõ Aberdeen Latin-Amerika Részvény Alapok Alapját.

Ennek hátterérõl Megyer Zsombor, az Aberdeen értékesítési és marketing menedzsere elmondta: a latin-amerikai részvénypiac rosszul teljesített az utóbbi években, elmaradt a feltörekvõk átlagától is. Ennek okai között van többek közt a nyersanyagárak csökkenése, a kínai növekedés lassulása, az amerikai alapkamat emelkedésével kapcsolatos várakozások, valamint a régió gazdaságainak csalódást keltõ teljesítménye. Hosszabb távon azonban nem lesz rossz befektetés Latin-Amerika – mondta. A régió részvénypiaca nemzetközi összehasonlításban is alulértékelt, és a latin-amerikai országok igen kedvezõ fundamentumokkal rendelkeznek. A fejlett világ átlagánál jóval magasabb a fiatalok aránya (a lakosság 61 százaléka 35 évesnél fiatalabb, míg például Európában ugyanez a szám 40 százalék), ehhez pedig viszonylag alacsony, 5-9 százalék közötti munkanélküliség párosul. Az államadósság szintje jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban, a nemzetközi devizatartalékok magasan állnak, ami csökkenti az országok sérülékenységét. És ami szintén nagyon fontos: megkezdõdtek a régóta halogatott politikai-strukturális reformok is. Összességében tehát az eddigi kifejezetten rossz teljesítmény ellenére érdemes figyelni Latin-Amerikára is, ahol számos jó minõségû vállalat található, amelyek piacvezetõk az iparágukon belül – mondta Megyer Zsombor.