Apple Watch: a legújabb telematikai eszköz?
2015.04.17
A március 9-én San Franciscoban bemutatott okosórával navigálni lehet az iTunes-ban, távirányítóként is funkcionál az Apple TV-hez, vagy repülésnél a beszállókártyát is meg tudja jeleníteni. Mindezeken és az alapfunkciókon túl azonban egyéb célt is szolgálhat az óra: a többi hordható okoseszközhöz hasonlóan, ez is használható biztosítási telematikai célokra.

Mivel az Apple órája képes nyomon követni a használó által elégetett kalória mennyiségét, a testmozgási szokásait, a nem-ülõ tevékenységgel eltöltött idõ mennyiségét, ezért elemzõk szerint csak idõ kérdése, hogy a biztosítók is stratégiailag fontos információként tekintsenek ezekre. Ezekkel az órákkal ugyanis az egyének egészségi állapotáról kaphat fontos képet a biztosító, melynek segítségével egyénre szabott tarifa-kedvezmények kalkulálhatók.

A hordható technológiában rejlõ lehetõségek eddig is adottak voltak a biztosítók számára, az Apple okosórája nem jelent akkora újdonságot. 2013-ban például a japán autógyártó, a Nissan Motor Company is bemutatott egy okosóra koncepciót, amit a Nismo autókkal kompatibilis kiegészítõnek terveztek. Az óra mutatja a megtett kilométereket, az aktuális sebességet és a fogyasztást, továbbá az autó paraméterei mellett a versenyzõ állapotát is monitorozza. A pulzust, a bõrfelszín hõmérsékletét, a hidratáltságot is figyelik majd, de egy EKG pontosságú szenzort is terveztek az órába. Ezek az adatok igen fontosak lehetnek a biztosítási díjak kiszámításában.

A Google Glass szintén óriási lehetõségeket rejt magában biztosítási szempontból. Nem elképzelhetetlen egy olyan jövõ, ahol a jármûvezetõk a szemüveg segítségével videofelvételt rögzítenek az utazásaikról, amely egy esetleges ütközés esetén bizonyítékul szolgálhatna az esemény rekonstruálásában, a kárigények jogosságának megállapításában.

Mindezek mellett a hordható eszközök életmentõ információkkal is szolgálhatnak egy-egy baleset esetén az egészségügyi szakemberek számára, méghozzá a helyszínen, azonnal.

A Strategy Analytics becslései szerint idén mintegy 28,1 millió okosórát fognak értékesíteni. Ezen belül az Apple 14 millióval részesedhet a Wall Street várakozásai szerint, de 2017-re akár 40-50 millióra is nõhet az eladott Apple okosórák száma, amely a cég éves bevételének 10%-át adhatja.

Az okosórák testreszabhatóságának köszönhetõen sokkal egyszerûbbé válhat konkrét egészségügyi problémák figyelemmel kísérése, bizonyos egészségügyi mutatók nyomon követése. Az egészség fenntartásához az aktív életmód folytatása elengedhetetlen. Míg a FitBit és egyéb hordozható okoseszközök forradalmasították a fizikai aktivitás mérését, az Apple okosórája már azt is képes érzékelni, amikor a viselõje nem mozog, vagyis áll. Az USA-ban ma már több biztosító is használja a FitBit-et életbiztosítási termékeinél, az okosórák elterjedése azonban még nagyobb lökést adhat a piacnak.

Néhány amerikai kórházban már azt is vizsgálják, hogy az Apple technológia miként segítheti õket a betegek monitoringjában. A Duke Egyetem és a Stanfordi Egyetemi Kórház tavaly õsszel valódi betegekkel kezte el tesztelni az Apple HealthKit platformját, hogy a betegek fontosabb adatait kövessék nyomon, mint például vérnyomás és tömeg. A HealthKit API egyszerûen kezelhetõvé teszi a különbözõ viselhetõ termékek által összegyûjtött fitnesz- és egészségügyi adatokat, hogy a betegek és az orvosok is egy helyen, egyszerûen és jól érthetõ formában férjenek azokhoz hozzá. A kutatók szerint mindez azért is jó, mert így nem kell külön adatokat bekérni, valamint a manuális beíráskor felmerülõ hibákat is megelõzik. Az orvosok és az egészségügyi intézetek mellett a HealthKit iránt az orvosi eszközök gyártói is aktívan érdeklõdnek.

Az Apple okosórája a jövõben tehát egy relatíve olcsó adatgyûjtési eszközként funkcionálhat a HealthKit-alapú alkalmazások számára.