A lakások mintegy 40%-a alulbiztosított lehet!
2015.05.22
A magyarországi lakóingatlanok közel 70 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással, ugyanakkor a szerzõdések alig 20%-át ellenõrizték az elmúlt 1 évben, több mint 60 százalékukat pedig 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta nem vizsgálták felül. Ennek következtében a biztosítások közel 40 százalékánál könnyen elõfordulhat, hogy nem nyújt teljes, mindenre kiterjedõ fedezetet. – derül ki a Genertel felmérésbõl.

A Mabisz adatai alapján az elmúlt évek negatív tendenciája után - 2010 és 2013 között közel 93 ezerrel csökkent a lakásbiztosítási szerzõdések száma-, 2014-ben 13 ezerrel növekedett a szerzõdésszám az elõzõ évhez képest, így mostanra elérte a 2,999 milliót.

Napjainkban nagyságrendileg a lakóingatlanok 70 százaléka rendelkezik valamilyen lakásbiztosítással. „A penetráció mértéke köszönhetõ az értékesítési csatornák számának és minõségének, valamint a számtalan online kötési lehetõségeknek egyaránt. Mindezek együttes hatása alapvetõen befolyásolja a biztosított lakások számát.” – véli Lengyel Zoltán, a Genertel értékesítési vezetõje.

Bár a magyarországi lakásbiztosítási lefedettség viszonylag magas, a Genertel 500 fõs lekérdezésébõl az derült ki, hogy a megkérdezettek nem szívesen áldoznak arra idõt, hogy a biztosítási szerzõdésüket idõrõl idõre felülvizsgálják, és amennyiben szükséges, megújítsák. Bár a család egyik legfontosabb vagyontárgyáról van szó, megdöbbentõ, hogy a válaszadók 61 százaléka azzal sincsen tisztában, hogy lakásbiztosítása megfelelõ védelmet nyújt-e. A felmérésbõl az is kiderült, hogy a lakásbiztosítási szerzõdések csupán 20%-át újították meg az elmúlt 1 évben, míg több mint 60 százalékukat 1-3 éve vagy még annál is korábban kötötték és azóta nem módosították.

„A lakás értéke jelentõsen változhat bõvítés vagy korszerûsítés során, de az ingóságok értéke is megugorhat nagyobb értékû elektronikai eszközök vásárlása esetén – hangsúlyozza Lengyel Zoltán. – Ha a biztosítást nem igazítják az új körülményekhez, az ingatlan alulbiztosított lesz, így kár esetén a biztosító csak részlegesen tud kártérítést nyújtani.”

Évente tehát mindenképpen fontos átgondolni, milyen értéknövelõ beruházásokat végeztünk az ingatlanban. Ilyen lehet a lakásfelújítás, új elektronikai eszköz beszerzése, új bútor vásárlása, a ház leszigetelése vagy az épülethez való hozzáépítés is. Jelezzük mindezt a biztosítónknak, és érdemes új kalkulációt is kérni, különben kár esetén könnyen elõfordulhat, hogy a biztosító csak részlegesen fogja a kárt megtéríteni.

A biztosítók kedvezõ díjkínálatának következtében lehetõség van személyre, ingatlanra szabott, kiegészítõ szolgáltatásokat is tartalmazó szerzõdések kötésére. A nem kellõ védelmet nyújtó lakásbiztosítások hátrányai csak a bekövetkezett baj esetén válnak igazán érezhetõvé.

Az elmúlt években a Genertelnél leggyakrabban jelzett ingatlanhoz kapcsolódó káresetek a vihar-, vezetékes vízkár, valamint az üvegtörés voltak.

A felmérés válaszadói a leginkább tartott kockázatok között a tûzön és betörésen kívül a vizet és elektronikus hibákat, villámkárt említették, mint azokat, amitõl a leginkább szeretnék megóvni ingatlanjukat és ingóságaikat.

A megkérdezettek 70 százaléka változatlanul az árat, illetve a kedvezményeket tekinti elsõdlegesnek, amikor biztosítót választ, kis részüknek fontos, ha megbízható ismerõsöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.