A szülői háztartás pénzügyi helyzete és a mai felnőttek szegénységi kockázata között erős összefüggés van – derül ki az Eurostat adataiból.

2019-ben az EU-ban a felnőttkori szegénységi ráta 23,0% volt azok körében, akik nehéz anyagi körülmények között nőttek fel. Ez az arány 9,6 százalékponttal kevesebb azon felnőttek esetében, akik 14 éves koruk körül „jó” anyagi helyzettel rendelkező háztartásban éltek.

A szegénységi kockázati ráta azon emberek arányát mutatja, akiknek a jövedelme a szociális transzferekkel együtt, nem éri el a szegénységi küszöböt, amely a szociális juttatások után rendelkezésre álló nemzeti medián ekvivalens jövedelem 60 %-a. Ez a mutató tehát nem a gazdagságot vagy a szegénységet méri, hanem az ország többi lakosához képesti alacsony jövedelmet. Ezek az adatok az Európai Unió háztartási költségvetési és életkörülmény-felvételi (EU-SILC) adataiból származnak, amelyek a hátrányok generációk közötti átvitelét is jól szemléltetik.

A gyermekkori rossz körülményekből jövő felnőttek körében a szegénységi ráta a csehországi 10,2% és a bulgáriai 40,1% között mozgott. Hazánkban ez az arány 16,2% volt 2019-ben. Ellenben a jó anyagi helyzetű családból származó felnőttek esetében ugyanez az arány a csehországi 5,9% és a spanyolországi 16,6% között ingadozott, Magyarországon 10,3% volt.

Szinte minden uniós tagállamban magasabb volt a szegénységi kockázat aránya azoknál, akiknek a múltban rossz volt a pénzügyi helyzetük. A legnagyobb különbséget Bulgáriában (27,6 százalékpont), Romániában (17,1 százalékpont) és Olaszországban (14,8 százalékpont) regisztrálták.

A skála másik végén a legkisebb különbséget Lettországban (0,6 százalékpont) és Ausztriában (0,7 százalékpont), valamint Észtországban (1,8 százalékpont) és Finnországban (2,0 százalékpont) jegyezték.

Dániában tudnak a leginkább fordítani anyagi helyzetükön az emberek: a szegénységi kockázat aránya a korábban jó anyagi helyzetben lévők körében magasabb volt, mint a rossz anyagi helyzetben lévők körében.