A vezetõ nélküli autók piacán tapasztalható befektetési boom következtében egyre égetõbbé válik az automata jármûvek okozta balesetek felelõsségi viszonyainak tisztázása. Annál is fontosabb a kérdés rendezése, mert a várakozások szerint az önjáró autók akár 90 százalékkal is csökkenthetik a balesetek számát, így csak Magyarországon háromezer életet menthetnének meg évente.

Ahogy azt John Villasenor, a Brooking Institution Technológia és Innováció Központjának szakértõje is hangsúlyozza, a feladat most egy olyan szabályozási keretrendszer kialakítása, amely elõsegíti az önjáró autók mielõbbi forgalomba bocsátását. A felelõsségi viszonyok tisztázásában meghatározó szerepe lehet a szakértõ közelmúltban publikált tanulmányának. Ez alapján öt pontban vázolhatjuk fel a lehetséges problémák forrásait, és a szereplõkkel szembeni biztonsági elvárásokat.

A legalapvetõbb tényezõt az olyan kivitelezési hiányosságok jelentik, mint a fékezõerõt nem megfelelõen biztosító beállítások. Ezek teljes mértékben a gyártó felelõsségi körébe tartoznak. Másodszor, a gyártó köteles felkészíteni termékét minden elõre látható körülményre, többek között az éjszakai, vagy a csúszós talajon történõ használatra. Harmadik elemként az elõállító céget a szerzõdési jog is köti, tehát a reklámokban és termékleírásokban megfogalmazott ígéretekért jótállási kötelezettséggel tartozik. A gyártó szintén köteles gondoskodni az eladást követõen észlelt hibák kiküszöbölésérõl is, tehát a szoftverek folyamatos frissítésérõl, indokolt esetben a termék visszahívásáról.

Végül, a vásárló köteles megfelelõen használni az autót, vagyis az esetleges baleseteknél a fogyasztót felelõsség terheli, amennyiben bármilyen átalakítást végzett a jármûvön. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok Michigan államában minden esetben a tulaj felel az okozott kárért, ha nem bizonyított az autó hibás mûködése. Emellett a termékleírásokban rendre megtalálhatók azok a figyelmeztetések, amelyek az utasnak állandó odafigyelést, szükség esetén pedig beavatkozást javasolnak.