Nem elég az állami finanszírozás az egészségügyi magáncégeknek
2015.06.05
Az állami finanszírozás szûkösségére panaszkodtak a Világgazdaság tegnapi egészségügyi konferenciájának egyik panelbeszélgetésén az állami egészségügyi ellátásban résztvevõ magán vállalkozások (patikák, eszközbeszállítók, háziorvosok) vezetõi.

A háziorvosok 20 év után sem rendelkeznek olyan körülményekkel, amelyek egy valódi vállalkozáshoz szükségesek – mondta Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Szövetségének elnöke. Szerinte a jelenlegi finanszírozási mérték duplája kellene ahhoz, hogy rentábilisan tudjanak mûködni a háziorvosi vállalkozások.

Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség fõtitkára elmondta: esetükben a segédeszközök terén látni problémát. A jelenlegi helyzet ugyanis az, elvárják a cégektõl, hogy kiszolgálják a betegeteket, de nem teremtik meg ennek finanszírozási alapját, így vesztességgel vagyunk kénytelenek forgalmazni az eszközöket, ami nem tartható fenn sokáig” – hangsúlyozta. Kiemelte: nyugati színvonalú eszközökkel történik a gyógyítás, aminek ára van, a cégek viszont nem tudnak veszteséggel mûködni. Elismerte, hogy nagy segítség lehet a szektor számára a folyamatban lévõ 60 milliárd forintos kórházi adósságkonszolidáció.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a patikák financiális helyzetével kapcsolatban elmondta: reméli, hogy tovább tart majd az elmúlt 2-3 évben tapasztalt javulás a veszteséggel mûködõ gyógyszertárak száma tekintetében. A jövõ évi költségvetés tervezete szerint mindenesetre az ágazat lényegében ugyanolyan forrásokkal számolhat, mint idén – tette hozzá.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász szerint a magánszolgáltatók továbbéléséhez nagyban hozzájárulhat, ha egységes minõségbiztosítási rendszert vezetnének be. Fontos kritérium, hogy kap-e például a magánellátás keretében zárójelentést a páciens, és az beépíthetõ-e a teljes ellátási rendszerbe a szektorsemlegesség elve alapján.

Kétszintûvé kellene tenni az egészségbiztosítást annak érdekében, hogy aki tudja, legálisan megfizethesse az emelt szintû szolgáltatásokat – állítja Rékassy. Szerinte lehetõvé kellene tenni, hogy aki hajlandó több járulékot fizetni, annak egy magasabb szolgáltatási csomagot biztosítsanak, amelynek fejében akár magánszolgáltatónál is igénybe veheti a számára szükséges ellátást

Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár elnöke kiemelte: általános tendencia, hogy a hatékonyság javulása érdekében egyre kevesebb egészségpénztár van a piacon, ami egy régóta tartó folyamat. Az egészségpénztári befizetések, mint cafeteria-elem népszerûségét jelentõsen befolyásolja, hogy a munkaadókat mekkora adó-, illetve adminisztratív teher sújtja ezen juttatás biztosításakor. A munkavállaló legfõbb szempontja a cafeteria-elemek közötti választáskor pedig az, hogy melyiket tudja legkönnyebben készpénzre váltani.