Ez azt jelenti, hogy június végéig sokkal többen vesztették életüket természeti katasztrófák miatt, mint egy évvel korábban, amikor összesen 2800 halálos áldozatról számoltak be, azonban az elmúlt 30 év átlagánál (27000) kisebb volt a halálos áldozatok száma.

A gazdasági károk és a biztosítói károk nagysága szintén alacsonyabb volt a 30 éves átlagoknál. Az összes veszteség 35 milliárd dollár volt, szemben a 64 milliárd dolláros átlaggal, a biztosítók kára 12 milliárd dollár volt, szemben a 15 milliárd dolláros átlaggal.

Ezek voltak a legsúlyosabb események

Április 25-én, egy 7,8 erõsségû földrengés rázta meg Nepált, illetve a fõvárost, Katmandut. Összesen 8850 ember vesztette életét, számos kulturális örökség elpusztult. Ez volt tehát a legsúlyosabb természeti katasztrófa az idei elsõ félévben, nem csak a halálos áldozatok számát, de a gazdasági károkat tekintve is. Utóbbi összesen 4,5 milliárd dollár volt, amibõl 140 millió dollár érintette a biztosítókat. A gazdasági károk nagysága Nepál éves bruttó hazai termékének negyedét tette ki.

A biztosítási ágazat szempontjából a legsúlyosabb természeti katasztrófa az USA északkeleti részét és Kanadát érintõ téli viharok voltak. Ezek összesen 2,4 milliárd dollár gazdasági, és 1,8 milliárd dollár biztosítói kárt okoztak.

Az USA északkeleti részén az idei tél kivételesen hideg és csapadékos volt. Bostonban csaknem három méter hó esett a téli hónapokban, ami abszolút rekordnak számít. A városból elszállított havat a kikötõben halmozták fel, amely halom olyan méretet öltött, hogy még május végén is több méter magas volt. A zord 2014/2015-ös tél összesen 4,3 milliárd dollár kárt okozott, amibõl 3,2 milliárd volt biztosított, azonban ez az összeg nem tartalmazza a közvetett károkat, amiket például a járatkésések eredményeztek.

Április és Június között egy sor súlyos idõjárási esemény érintette az USA déli részét és Mexikót, amely meglehetõsen szokatlannak számított a régióban. A tornádók és jégesõk összesen 6,5 milliárd dollár gazdasági kárt, valamint 4,8 milliárd dollár biztosítói kárt eredményeztek.

A nagyon hideg és elhúzódó tél miatt a tornádó szezon idén késõbb kezdõdött az USA-ban, azonban májustól jelentõsen megnõtt a súlyos viharok száma. Július 1-jéig összesen 830 tornádót regisztráltak, amely elmarad a 2005-2014 közötti 1008-as átlagtól.

Európa legköltségesebb természeti katasztrófája a Niklas téli vihar volt, amely március végén számos közép-európai országon végigsöpört, nem ritkán 200 km/h sebességgel. Számos épület és jármû megrongálódott. Az összes kár értéke 1,3 milliárd euró volt, amelybõl 900 millió volt biztosított. Általánosságban elmondható, hogy a téli szezon, a 13 viharral viszonylag aktív idõszak volt, összehasonlítva a hosszú távú, 4,6-es átlaggal.

Az elsõ félév végén kivételesen erõs hõhullám volt Indiában és Pakisztánban, amelyben 3600 ember vesztette életét. A monszun évszakot megelõzõen nem ritka a kánikula a régióban, azonban a 47°C-os hõmérséklet kivételesen magas volt. Számos régióban nem volt szél, magas volt a páratartalom, ami csak növelte a magas hõmérséklet súlyos hatását.

Áprilisban Délkelet-Ausztráliában is súlyos esõzések voltak, teljes házakat mosott el az árhullám, a Carnival Spirit luxushajó két napot vesztegelt a partoknál, tízméteres hullámok között, mielõtt kiköthetett Sydneyben. Az összes gazdasági kár 1,15 milliárd dollár volt, amibõl 630 millió volt biztosított. Emellett egy februári ciklon isi súlyos károkat okozott az ország északkeleti részén, 800 millió dollárnyi gazdasági és 400 millió dollár biztosítói kárt okozva.