A magyar turisták körében a legkedveltebb nyaralási célpontok közé tartoznak az olasz és horvát tengerparton lévõ városok, amelyek autóval is belátható távolságban vannak. A KSH adatai szerint 2014-ben Horvátországba 366 ezer magyar utazott turisztikai céllal, Olaszországot pedig 207 ezren keresték fel. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint a tagországokból Horvátországba és Olaszországba látogató turisták 65 százaléka autóval vagy motorral kel útra. Az autós nyaralás során azonban a legóvatosabb sofõröknek is számolniuk kell a közúti baleset kockázatával, hiszen akár más hibájából is bekövetkezhet a karambol.
„Adataink szerint a nyári hónapokban a legtöbb autós Horvátországban és Olaszország északi részén szenved közlekedési balesetet, az év egészét tekintve pedig Ausztriában és Németországban a leggyakoribbak a balesetek” – mondta Kaszab Attila, a társaság vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosítási és mûködésfejlesztésért felelõs vezetõje. Amellett, hogy a külföldi baleset tönkreteheti a nyaralást, tetemes kiadást is eredményezhet az érintetteknek. A K&H biztosítója arra hívja fel a figyelmet, érdemes tisztában lenni azzal, hogy mely biztosítások milyen esetben nyújtanak fedezetet.
A kötelezõ biztosítás fedezi a károsult (a balesetben vétlen fél) jármûvének javítási és szállítási költségét, ha az indokolt, fedezetet nyújt a dologi és személyi sérüléses károkra. A károkozónak (a baleset felelõsének) a kiadásait nem fizeti a kötelezõ, akár külföldön, akár belföldön történt a baleset. Ha egy vétlen magyar autós karambolozik egy külföldivel például Olaszországban, a károkozó biztosítója rendezi a költségeket, ám a pontos forgatókönyv a külföldi biztosítók eljárásrendjétõl függ.
Más a felállás a casco esetében, amely lényegében teljes körû fedezetet nyújt a károkozó autósnak is. A biztosító megtéríti az általa jóváhagyott kárt, és a járulékos költségeket, emellett intézkedik a szállítás, szervizelés megszervezésérõl. Összességében egy külföldi baleset casco, és a kapcsolódó assistance szolgáltatás híján igen tetemes költséget jelenthet. Az autószállítás díja 100–150 forint kilométerenként, így 500–1000 kilométeres távolságból visszahozni a sérült autót, 50–150 ezres tétel. Ehhez még hozzáadódik az úgynevezett mentési költség, az alapdíj és a várakozási díj. „Ha a gépkocsi szükségjavítással nem tehetõ mozgásképessé, akkor egy horvátországi vagy görögországi baleset akár 600–800 ezer forintos költséggel is járhat” – mondta Kaszab Attila. Éppen ezért fontos a biztosítás megléte, illetve hogy külföldi utazásnál legyen nálunk igazolás az autó kötelezõjérõl, és jelentõs kiadásoktól mentesíthet az utasbiztosítás is.
A szakember szerint a legbiztosabb megoldást az jelenti egy-egy balesetnél a felelõsség megállapításában, ha van fedélzeti kamera az autóban. A felvétel egyrészt bizonyíték a baleset után, és megkönnyíti a kommunikációt, különösen, ha a helyi hatósággal kell vitatkozni.
Kaszab Attila közölte: a fedélzeti kamera rendszeresítése többletköltséget jelent, ám fontos, hogy a készülék nemcsak a külföldi utazásoknál, esetleges baleseteknél, hanem belföldön is jó szolgálatot tehet a baleset rekonstrukciójánál. Ebbõl a szempontból akár biztonsági extraként is tekinthetünk a kamerára. A szakember szerint a növekvõ utazási kedv velejárója, hogy növekszik a balesetek száma, és a következõ idõszakban ez a tendencia folytatódhat.