Viharszezon: ki fizeti a kidõlt fa által okozott autókárt?
2015.08.17
Bár a hosszú kánikulát lezáró zivatarok vasárnap este megérkeztek, az elõrejelzések szerint a következõ napokban továbbra is számíthatunk heves, jelentõs károkat okozó viharokra. Az idei évben az átlagosnál gyakrabban fellépõ, heves viharok sokszor nem csupán beteg, korhadt, hanem egészséges fákat is kidöntöttek, akár totálkárossá törve az alattuk parkoló jármûveket. Célszerû röviden áttekinteni, ilyen esetekben hogyan mûködik a kártérítés, illetve milyen óvintézkedésekkel csökkenthetõ ez a fajta kockázat.

A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidõlések, ágtörések. Ha a károsodott gépkocsi rendelkezik cascóval, egyszerû a helyzet: a casco térít, majd az illetékes biztosító a károsulttal együttmûködve, a körülmények megismerését követõen megvizsgálja, hogy terheli-e a fa tulajdonosát bármilyen kártérítési felelõsség. Ha saját fa dõl az autóra, a casco viharkár címén szintén megtéríti a keletkezett kárt.

„Elsõ ránézésre úgy tûnhet, hogy a kártérítési felelõsséget könnyû megállapítani. Casco híján attól követelhetünk kártérítést, akinek a telkén állt a fa. Ezt jobb esetben a károkozó ingatlan tulajdonosi felelõsségbiztosításának terhére tehetjük meg (ilyen biztosítás ma már sok lakásbiztosítás részét képezi). Ilyen felelõsségbiztosítás híján azonban csakis a polgári jog alapján tudunk eljárni, ha kártérítésre tartunk igényt.” – magyarázza Maják Viktor, az UNION kommunikációs igazgatója.

A kárigény jogossága azonban korántsem egyértelmû. Ilyen esetekben két tényezõt vizsgálnak: egyrészt azt, hogy a fa kezeléséért felelõs személy vagy szervezet (közterület esetében legtöbbször az önkormányzat) a fát illetõen a megfelelõ és szükséges gondossággal járt-e el. Másrészt pedig a fakidõlést vagy ágtörést okozó vihar során fellépõ szél erõsségének a mértékét.

Ha a fa bizonyíthatóan beteg, korhadt volt, és a tulajdonosa vagy kezelõje nem ápolta megfelelõen, akkor fennáll a kártérítési kötelezettség. Az ilyen esetek azonban ritkán egyértelmûek, így a szakértõk is gyakran megosztott felelõsséget állapítanak meg.

„Amennyiben azonban a fa egészséges, a viharban pedig a szél sebessége 54 km/órát meghaladó volt, vis maior helyzet áll fenn, vagyis a kárért senki nem felelõs – hívja fel a figyelmet Maják Viktor. – Ilyen esetben kizárólag a casco-biztosításra számíthatunk.”

Közterületen bekövetkezõ fakidõlés esetén sokszor igen nehéz behajtani a jogos kárt is az önkormányzattól vagy a közút kezelõjétõl. Ilyenkor legtöbbször hosszadalmas szakértõi vizsgálatokra számíthatunk, megegyezés hiányában pedig csak a polgári peres út marad.

Fontos azt is tudni, hogy nincsen eltérés aközött, hogy a kidõlt fa parkoló vagy mozgó jármûben okoz sérülést. Amennyiben azonban már elõzetesen kidõlt fának vagy leszakadt ágnak megyünk neki, az egyszerû figyelmetlenségnek minõsül, vagyis szintén nem mások felelõsségi kártérítésére, hanem csakis a saját cascónkra számíthatunk.

Hogyan tudunk körültekintõen eljárni?


Megelõzés:

  • Vihar elõtt próbáljuk az autót biztonságos helyre állítani. A fa alatti parkolás nem számít ugyan gondatlanságnak (gyakran a jégverés ellen is védelmet nyújt egy nagyobb lombkorona), de ha tehetjük, lehetõleg inkább fedett helyre húzódjunk az autóval.
  • Ha a saját kertben fa alatt parkolunk, folyamatosan ellenõrizzük a fa állapotát, szükség esetén ne sajnáljuk a beteg részeket levágni róla, esetleg idõben gondoskodjunk az egész növény kivágásáról is.
  • Ha a kertbõl vastagabb faág lóg ki, számoljunk a felelõsségi kérdésekkel: ingatlanbiztosításunkat felelõsségbiztosítással is egészítsük ki.

Kárrendezés:

  • A fáról, az autóról és a területrõl készítsünk megfelelõ fényképeket, amelyek egy késõbbi bizonyítási eljárás során hasznos segítséget jelenthetnek.
  • Közterületi kár esetén ne csupán a biztosítónkat értesítsük amilyen hamar az lehetséges, hanem a terület kezelésében illetékes szervezetet is.
  • Bár az autót mielõbb szeretnénk helyreállítva használni, a javítást csak akkor rendeljük meg, ha arra a biztosítónktól az ilyenkor elengedhetetlen kárszemlét követõen engedélyt kaptunk. A kárszemle elõtt csakis a további károk megelõzése érdekében változtathatunk az autó állapotán. Ellenkezõ esetben a biztosító mentesülhet a kártérítés alól.

„Összefoglalva elmondható, hogy jelentõsen nagyobb védelemre, valamint jóval gyorsabb és kényelmesebb ügyintézésre számíthat az az autótulajdonos, aki viharkárát casco-biztosítással tudja rendezni. Egyrészt (az elvárható gondosságon felül) nem kell felelõsségi kérdésekkel foglalkoznia, másrészt az ilyenkor járó kártérítéshez akkor is rövid idõn belül hozzájut, ha valamelyik külsõ fél felelõssége megállapítható” – összegez az UNION kommunikációs igazgatója.