Nem tudni, mennyit szeretne a kormányzat a biztosítókon behozni az úgynevezett baleseti adóval, ám ha azt tekintjük, hogy az egészségbiztosítási alap hiánya 40-45 milliárd forint lehet, bizonyos, hogy a biztosítók által fizetett 4 milliárd forintnál többre számít a kormányzat. A biztositas.hu online alkuszcég azzal számol, hogy 20 milliárdos összbefizetés lenne az elvárás, ekkor a 4 millió gépjármû kgfb-díját 3000-4000 ezer forinttal kellene megemelni. Mindez az õrült díjverseny alapján, amely a piacot jellemzi akár 25 százalékos díjemelést is jelenthet, anélkül, hogy a biztosítók bármilyen többletjövedelemre tennének szert.

A Napi Gazdaság Online-nak nyilatkozó szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy abban az esetben, ha az új adót a biztosítóknak be kellene építeniük a díjaikba, azzal többszörösen rosszul járnának. Egyrészt azért, mert a jutalékot a biztosítási szerzõdések éves díja után kell megfizetni a biztosításközvetítõknek, ám ennél is érdekesebb helyzetet idéz elõ ez a megoldás a bankadó terén. Annak alapja ugyanis a korrigált díjbevétel, ám a korrekciós tényezõk között nem szerepel a baleseti adó. Vagyis az állam az adóként befolyó többletjövedelmén felül még a bankadó révén is jobban jár.

A most bejelentett új adó, egyébként nem azonos az Ausztriában mûködõ ún. \"Kékfény adóval\", melyet azoknak kell fizetniük, akik rendõrségi közremûködést kérnek, rendõrségi közremûködést egyébként nem igénylõ közlekedési balesetük esetén. Ennek mértéke Ausztriában jelenleg 36 euró, vagyis mintegy tízezer forint, de csak akkor fizetendõ, ha az autós külön kéri a rendõrség közremûködését.

Magyarországon ugyanakkor van már ilyen díjtétel: a hazai biztosítók a kgfb-biztosítások bevételébõl − tételes elszámolás alapján − éves szinten mintegy 4 milliárd forintot fizetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a személyi sérüléses balesetek után.