A hallgatók majdnem kétharmada úgy becsüli, hogy egy-egy félév minimum 250 ezer forint kiadással jár (az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve), minden ötödik szerint 500 ezer forintnál is magasabb ez az összeg – derült ki a CIG Pannónia Biztosító felmérésébõl, amelyben350 felsõoktatásban tanuló hallgatót kérdezett meg.  Az összes válaszadó 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb anyagi teherrel jár a továbbtanulás, mint amire számítottak – 18 százalékuk számára pedig kifejezetten nehézséget okozott a szükséges összeg elõteremtése. Fõként az önköltséges hallgatók szembesülnek a vártnál nagyobb kiadásokkal (44 százalék), de az állami ösztöndíjjal tanulók körében is meglepõen magas ez az arány (35 százalék).

Az egyetemi, fõiskolai kiadásokat a legtöbb esetben támogatják a szülõk is (a válaszadók 85 százaléka kap anyagi támogatást is), de sok diáknak így is további bevételi forrásokra van szüksége. A válaszadók 63 százaléka dolgozik tanulmányai mellett és 43 százaléka részesül valamilyen ösztöndíjban. Diákhitelt a megkérdezettek 28 százaléka vesz igénybe.

A család leggyakrabban az otthonlakás lehetõségével (a válaszadók fele lakik szüleivel), a számlák kifizetésével, illetve havi zsebpénzzel (49%) támogatja a továbbtanuló diákokat. Akik rendszeres szülõi apanázsban részesülnek, azok közül a legtöbben (55%) havi 20-50 ezer forint közötti összeget kapnak, és csupán 12 százalékuk említett ennél magasabb összeget. A fiatalok 10 százaléka semmilyen támogatás nem kap családjától a diploma megszerzéséhez.