Kaszab: rövid távon stagnálhatnak a lakásbiztosítási díjak
2015.09.23
Magyarországon a lakások több mint kétharmadának van biztosítása, de ez az arány hosszú távon javulhat, ami egyúttal növekedést hozhat a lakásbiztosítási piacon. Rövidtávon azonban egyelõre stagnálás várható – közölte egy friss kutatásra hivatkozva a K&H biztosítója, amely az év elsõ nyolc hónapjában 582 millió forintot fizetett ki lakásbiztosításokra, az átlagos kárösszeg pedig 43 600 forintot tett ki. A társaság szerint a bérelt lakásban élõ fiataloknak is érdemes biztosítást kötniük.

Az utóbbi hónapokban sorra érkeztek a viharok, amelyek rengeteg lakóingatlanban tettek kárt. A K&H biztosítójánál a viharokhoz köthetõ kárbejelentések száma az év elsõ nyolc hónapjában meghaladta a 2500-at, a kárkifizetések összege pedig 92 millió forintra rúgott. Összesen a K&H biztosítója 13 350 lakásbiztosítási kárt rendezett augusztus végéig, az átlagos kárösszeg pedig 43 600 forint volt, ami 16 000-Ft-al magasabb, mint az elõzõ évben.

A magyar lakásállomány többségében felkészült például a viharokra és a többi, lakásban elképzelhetõ káreseményre, a GfK piackutató társaság friss felmérése szerint ugyanis tízbõl hét lakásnak van biztosítása. A GfK-kutatás szerint azonban a saját lakással nem rendelkezõ, elsõsorban albérletben élõ fiatalok azok, akik nem biztosítják a bérelt ingatlant. Ezzel összhangban vannak a K&H biztosítójának adatai is, a lakásbiztosítással rendelkezõ ügyfelek átlagéletkora a társaságnál 47 év, míg a bérleményre kötött biztosítások szerzõdõinek átlagos életkora 44 év. „Mindazonáltal a mostani fiatalok elõbb-utóbb saját lakásba költöznek, és még inkább szükségük lesz lakásbiztosításra, ez pedig növekedést eredményezhet a piacon, igaz, csak hosszabb távon” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem életbiztosításért és mûködésfejlesztésért felelõs vezetõje. „Rövid távon máshogy fest a piac. A lakásbiztosítási portfólió az idén nem indult növekedésnek, és ezzel párhuzamosan egyre élesebb az árverseny, összességében a lakásbiztosítási díjak stagnálására lehet számítani egyéves távlatban” – tette hozzá.

A szakember egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a bérelt lakásoknál is érdemes megvizsgálni, hogy van-e biztosítás. Sokszor az a forgatókönyv, hogy a lakást kiadó tulajdonos kizárólag a lakásra köt biztosítást, ami éppenséggel a közvetlen viharkárokra fedezetet nyújt, de a bérlõknek érdemes kiegészítõ biztosítást kötniük a saját ingóságaikra, például egy betörés vagy háztartási baleset esetére. „Elõfordulhat, hogy a viharral érkezõ villámcsapások túlfeszültség okoznak a bérelt lakás konnektoraiban, és a bérlõ mûszaki cikkeiben tesznek kárt. Ilyen esetekben jöhet jól a bérlõ saját lakásbiztosítása. Ahhoz, hogy ingóságainkat is biztonságban tudjuk, érdemes alaposan megnézni, mit fedez pontosan a lakás biztosítása” – tette hozzá Kaszab Attila.