A klasszikus megoldásokat választják inkább
A megkérdezettek közel háromnegyede rendelkezik megtakarítással, közel 40 százalékuk fél millió forintnál többel – derült ki a CIB Bank és a GfK friss, országos, reprezentatív kutatásából, amely a megtakarítási szokásokat vizsgálta. A felmérés szerint a válaszadók 28 százalékának nincs tartaléka, míg további 15 százaléknak százezer forintnál kevesebb a félretett pénze.
Pénzük jelentõs részét õrzik az emberek lekötetlenül a folyószámlán (20 százalék), illetve bankbetétben (17 százalék) és készpénzben (15 százalék), míg minden harmadik válaszadó rendelkezik életbiztosítással, és közel ötödüknek van önkéntes nyugdíjpénztári szerzõdése, illetve lakás-takarékpénztári megtakarítása. A nagyobb felkészültséget, pénzügyi tájékozottságot igénylõ, bonyolultabb megtakarítási formákat kevesebben választják. A megkérdezettek közel 18 százaléka rendelkezik kötvénnyel, részvénnyel, állampapírral vagy befektetési alappal – ezen belül a két utóbbi a legnépszerûbb (8 és 9 százalékos aránnyal), míg részvénybefektetése mindössze öt százaléknak van. Érdekesség, hogy ha nagyobb összeget – 5 millió forintot – kellene elosztaniuk a különbözõ megtakarítási formák között, jóval többen választanának ezek közül: az állampapírt a válaszadók 30 százaléka jelölte meg, de a részvény (15 százalék), kötvény (11 százalék) és befektetési alap (12 százalék) is népszerûnek bizonyult. „A jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben a hagyományos eszközökhöz képest jó alternatívát kínálnak a befektetési alapok: ezek közül mindenki megtalálhatja a kockázati étvágyának megfelelõt. Van lehetõség alacsony kockázatú – de hosszabb távon a bankbetétek és állampapírok hozamait meghaladó – alap választására, illetve elérhetõ tõkevédett, sõt akár hozamgaranciát biztosító termék is. Érdemes banki szakértõhöz fordulni, aki segít a megfelelõ konstrukció kiválasztásában” – mondta Schmél Ferenc, a CIB Bank lakossági üzletágának megtakarítási termékfejlesztési vezetõje.
Váratlan kiadásokra gyûjtünk
A megtakarítók 55 százaléka havonta tesz félre, a többség a hó elején különíti el a szükséges összeget. A rendszeres megtakarítást a felmérés szerint az állandó befizetést megkövetelõ konstrukciók ösztönzik a leginkább, miközben a bankbetétben és készpénzben félretett összegek inkább akkor gyarapodnak, amikor arra éppen jut valamennyi. A kutatás szerint a megkérdezettek elsõsorban a váratlan kiadásokra szeretnének felkészülni: mintegy kétharmaduk gyûjt erre. Sokan készülnek a nyugdíjas évekre is: a válaszadók fele tesz félre erre a célra, ráadásul a leghosszabb ideig – átalagosan több mint 15 esztendõn át gyûjtenek – és itt a legnagyobb a szükségesnek ítélt összeg is: átlagosan majdnem hat millió forintot terveznek összegyûjteni. Hasonlóan nagy összeget a lakásvásárlásra tennének csak félre, ám ezt célként alig több mint 20 százalékuk jelölte meg. Az autóvásárlás is ugyanilyen fontos volt, míg az üdülést, nyaralást a válaszadók egyharmada említette megtakarítási célként – értelemszerûen sokkal kisebb megspórolandó összeggel.
A biztonság a legfontosabb
A megtakarítók számára a legfontosabb szempont, hogy pénzük biztonságban legyen, és ahhoz könnyen és gyorsan hozzáférhessenek, ha szükséges. A hozam általában csak harmadik a sorban – fõként akkor, ha hosszabb távú célokról van szó. A nyugdíjcélú megtakarítások esetén, vagy amikor a gyermekeknek félretett pénzrõl van szó, a legfontosabb szempontnak a relatív többség a biztonságot tartja, míg a magas hozam csak negyedük-ötödük számára fontos. A válaszadók 74 százaléka nyilatkozott úgy: a magasabb hozam lehetõségérõl annak érdekében lemondana, hogy a pénzét biztonságban tudja. Négybõl csak egy ember vállalna mérsékelt kockázatot, vagyis viselné el tõkéje kisebb, átmeneti csökkenését is a magasabb hozam érdekében. Kockáztató típusnak a felmérés szerint kevesebb, mint két százalék számít.
A bankokban bízunk
A válaszadók szerint a különbözõ típusú pénzügyi intézmények közül leginkább a bankokra jellemzõ a megbízhatóság, az egyszerû ügyintézés és a magas fokú szakértelem. A bankok esetében a megkérdezettek 59 százaléka szerint segítõkészek az ügyintézõk, és közel felük szerint áttekinthetõek, érthetõek az ajánlatok. A megtakarítási lehetõségekkel kapcsolatban a legtöbben (32 százalék) banki szakemberhez fordulnak, de sokan tájékozódnak a pénzintézetek honlapján (30 százalék), illetve pénzügyi témájú cikkekbõl, blogokból (28 százalék) is. Népszerûek az egyes pénzintézetek ajánlatait összehasonlító oldalak is (26 százalék), de sokan fordulnak a családtagokhoz, barátokhoz (23 százalék), ha tanácsra van szükségük.