2021-ben a turizmus azon ágazatok közé tartozott, amelyek kezdtek talpra állni a COVID-19 világjárvány után, miután enyhültek bizonyos, a járvánnyal kapcsolatos korlátozások, például az utazási korlátozások, valamint az egyéb elővigyázatossági intézkedések – derül ki az Eurostat elemzéséből. Hazánkban azonban még mindig kevesebb, mint a fele a vendégéjszakák száma a járvány előttinek.

Az Eurostat szerint 2021-ben az uniós szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1,8 milliárd volt, ami 2020-hoz képest 27%-kal több, ám 2019-hez képest 37%-kal kevesebb. 

A 2021-es vendégéjszakák száma 2020-hoz képest az uniós tagállamok többségében nőtt. A legnagyobb növekedést Görögországban, Spanyolországban és Horvátországban regisztrálták, több mint 70%-os ugrással. Ezzel szemben Lettország, Szlovákia és Ausztria voltak azok a tagállamok, amelyekben csökkenés volt tapasztalható, kevesebb mint 18%-os visszaesést jelentettek. Ez a turisztikai ágazat fellendülésének jeleit mutatja.

Másrészt, ha a 2021-ben eltöltött vendégéjszakák számát összehasonlítjuk a pandémiát megelőző 2019-es évvel, akkor a leginkább érintett országok Lettország, Szlovákia, Málta és Magyarország voltak, 50%-ot meghaladó visszaeséssel. A skála másik végén Dánia és Hollandia 20% alatti visszaesésről számolt be. Ezek a számok sokkal kevésbé drámaiak, mint a 2020-ra vonatkozó adatok a 2019-es adatokhoz képest.

Nőtt tavaly a külföldi vendégéjszakák száma

2021-ben 2020-hoz képest nőtt az ország nem helyi lakosai által eltöltött vendégéjszakák aránya (a 2020-as 29%-ról 2021-ben 32%-ra). Ez a növekedés a más uniós országokból érkező vendégek arányának tulajdonítható, míg az Európa és a világ többi részéből érkező vendégek aránya nem változott (rendre 5%, illetve 3%).

Másrészt, ha a 2021-es adatokat a járvány előtti, 2019-es adatokkal hasonlítjuk össze, akkor valamennyi uniós országban csökkenést tapasztaltunk a külföldi turisták számában. Lettország, Szlovákia és Csehország szenvedte el a legnagyobb csapást, több mint 75%-os visszaesést regisztrálva, míg Horvátországot és Luxemburgot érintette a legkevésbé, ahol a visszaesés mértéke nem érte el a 45%-ot.