A CIG Pannónia hazai és nemzetközi statisztikákat feldolgozó elemzése szerint nem csak a fiatalokhoz, de európai társaikhoz képest is rosszabbnak érzékelik általában az életminõségüket a magyar nyugdíjasok: a 65-74 évesek a 0-tól 10 pontig terjedõ skálán 5,9-re értékelik szubjektív jólétüket, amely jelentõsen elmarad e korosztály európai átlagától (7,0) és amely a bolgár után a második legrosszabb uniós adat. A kor elõrehaladtával az élettel való szubjektív elégedettség ráadásul folyamatosan csökken, 74 év felett már csak 5,6 pontos átlaggal értékelik a magyarok.

Az életminõség értékelése nem független az egészségi állapottól sem. A magyarok szubjektív értékelése minden korosztályban rendre elmarad az európai átlagtól. A 65–74 éves magyarok mindössze 16%-a (a 28 tagállamban átlagosan 37%), a 75 événél idõsebbek 7,8%-a (uniós átlag 28%) érzi úgy, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota. Az életkor elõrehaladtával a mindennapi tevékenységeket korlátozó problémák is gyakoribbak: a mozgás korlátozottsága a 60-74 évesek harmadát, és a 75 év felettiek kétharmadát érinti. Mindez az önellátás képességét is befolyásolja: a 65 év felettiek 29%-a korlátozott legalább egy, önellátással kapcsolatos tevékenységben (étel elfogyasztás, ágyból felkelés, lefekvés stb.).

Az életminõség megítélése természetesen nem független a nyugdíjtól és a fogyasztás színvonalától sem. Európában az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál mellett a magyar állami nyugdíjrendszer alkalmaz legkevésbé a nyugdíjakat egyenlõsítõ mechanizmusokat, így nincs olyan drasztikus eltérés az aktív kori keresethez képest. Hazánkban a kereseti rangsor közepén elhelyezkedõk ennek köszönhetõen nyugdíjba vonulásukkor ma átlagosan a korábbi keresetük 94 százalékát kapják meg.

Az alacsonyabb életszínvonalból adódóan azonban a nyugdíjaskor fogyasztási színvonala elmarad az európai átlagtól. Az elemzésébõl kiderül, hogy kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 Ft jut havonta, ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 Ft, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 Ft. A rosszabb egészségi állapotból adódóan ugyanakkor a magyarok többet költenek egészségükre, fõként a gyógyszerekre: 7 657 Ft-ot havonta.

A mai magyar nyugdíjrendszer az aktív évekhez képest még relatív biztonságot nyújt, a társadalom elöregedése, a nyugdíjasok arányának növekedése azonban már középtávon is jelentõs terhet ró az ellátórendszerre. A magyar férfiak átlagosan 14,5, a nõk 18,4 évet töltenek nyugdíjban – ez mindkét nem esetében 1,5 évvel több, mint 10 évvel korábban.

„A már ma is közel másfél-két évtized nyugdíjban töltött év anyagi biztonságát az aktív években kell megteremteni. A mostani nyugdíjasok vélekedése a saját életminõségükrõl, az egészségi állapotuk és a kiadási szerkezetük is jól mutatja, hogy a tartalmas, kiszolgáltatottságtól mentes idõs korhoz nélkülözhetetlen a tudatos pénzügyi tervezés. Egy közelmúltban készült felmérésünk szerint a nyugdíjbiztosítás adókedvezményének 2014 év eleji bevezetése óta már a megkérdezettek 5%-a rendelkezik ilyen megtakarítással, ami jól mutatja, hogy egyre többen ismerik fel az öngondoskodás jelentõségét. Ennek ellenére azonban még jelentõs lemaradásban van a magyar társadalom: ugyanez a kutatás arra is rávilágított, hogy kétharmaduknak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs az idõs korra” – mondta el Kádár Gabriella, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója.